Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
December - term.tud. jegyzet
Füstszaga van a ködnek A köd vízcseppek millióiból áll: levegőben (légnemű anyagban) „szétszórt” folyadék. Ugyanolyan, mint a „gőz”, ami kicsap a fazékból vagy gomolyog a gejzírek fölött. (Fizikai értelemben a vízgőz légnemű vizet jelent, ami nem látható.) Mindkettő úgy képződik, hogy a vízgőzt tartalmazó levegő lehűl, ezért a benne lévő víz egy része folyadékcseppek formájában kicsapódik. (Minél melegebb a levegő, annál több vizet tud magába fogadni vízpára formájában.) A köd diszperz rendszer (diszpergálás = 'szétszórni', diszperz = 'szétszórt'), akárcsak a füst, csakhogy a füst esetében a levegőben nem folyadékcseppek szóródnak szét, hanem apró szilárd szemcsék. A két diszperz rendszer könnyen keveredik. Ha ködös időben füstöl egy kémény, vagy füstölve égetik az avart, kettős diszperz rendszert kapunk, s füstszagú lesz a köd. A szmog szó is innen ered. Magyarul füstködnek hívjuk, amely az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásával kapott smog szó tükörfordítása. A „klasszikus” szmogot London-típusú szmognak is nevezzük. A brit fővárosban később betiltották a szénfűtést, és a füstös gyárakat a városon kívülre telepítették. A londoni városvezetők radikális elhatározását tragikus esemény váltotta ki: 1952/53 telén 12 000 ember halt meg a hónapokon át tartó súlyos, fullasztó szmog miatt. A „klasszikus” szmog másik fajtája a Los-Angeles-típusú szmog. Ez elsősorban nyáron, napos időben, forgalmas városokban jelentkezik. Ha felülről nézzük, a város fölött ilyenkor a levegő enyhén lilás-barna árnyalatú és ingerli az ott lévők szemét. Az autók kipufogógázának anyagai okozzák, amelyek a fény hatására egymással kémiailag reagálnak. Ezért hívják fotokémiai szmognak. |