- „Gondolkodom, tehát vagyok” (Cogito ergo sum): Descartes szerint a szubjektum öntudata az az alap, amelyre a filozófiát fel kell építeni. A gondolkodás képessége egyben azt is jelenti: tudok magamról.

- Ahogy a legtöbb belső szerv, az agy is hasznosítható táplálékként. Az állatok agyának és egyéb idegszöveteinek fogyasztása azonban egészségügyi kockázatokkal is jár. Rendkívül sok koleszterint tartalmaz, és szivacsos agyvelősorvadást is lehet kapni tőle. A kuru vagy más néven a Nevető / Kacagó halál gyógyíthatatlan, degeneratív, emberekben felfedezett agybetegség, amely valószínűleg a pápua új-guineai fore nép temetési szertartására vezethető vissza, ahol a közeli hozzátartozók esznek az elhunyt agyából (méghozzá nyersen), hogy halhatatlanságát elősegítsék. Egyes régészeti emlékek arra utalnak, hogy az európai neandervölgyi ember temetési rítusai szintén magukban foglalták az agy elfogyasztását.

- Széleskörűen elterjedt hiedelem, hogy az emberek agyuk mindössze kb. 10 százalékát használják. Az állítás azt sugallja, hogy lehetséges kiaknázni a felhasználatlan területet, és így növelni az emberi intelligenciát. Bár az agyi funkciókkal kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés, az agy minden egyes részének ismert feladata van. A tíz százalék mítoszát szándékos félrevezetésként is terjesztik, gyakran felhasználják a kognitív tréning (agytorna) működőképességének alátámasztására.

- Madzag-játék. Egy gombolyag zsineget különböző méretű darabkákra vágunk (10 cm-től 50 cm-ig). A darabokat egyberakjuk, hogy ne látszódjon, milyen hosszúak. Mindenki húz egy darab madzagot. A játékosok választanak maguknak egy beszédtémát (az aktuális tananyag szerint meghatározhatjuk, miből választhatnak: pl. állatfajok, költők, történelmi események, idegen nyelvű olvasmányok stb). A játékosoknak addig kell beszélniük a témájukról, amíg a madzagdarabot lassan a mutatóujjukra csavarják (aki a „rövidebbet húzta”, így jól jár!).