- Szerepjáték: Milyen képeket készíthetett az őskori festő? Mit ábrázolt és hogyan?

- Luxor (az ókorban Théba, Egyiptom déli fővárosa). Híres műemlékei: karnaki templom, luxori templom, Királyok völgye, Királynék völgye, Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város mai neve az erődöt jelentő “al-ukszur” arab szóból ered: a luxori templomot a római időkben erőddé alakították át.

- Sellak: A lakkmézga az apró lakkpajzstetű (Laccifer lacca) ragacsos váladéka. A különböző szappanfák és akáciák, főként a szent fügefa (Ficus religiosa) fiatal ágaira rakódik le Indiában, Thaiföldön, Myanmarban (Burmában) és más délkelet-ázsiai országban. Elsősorban sellak, valamint az Indiában és más ázsiai országban kedvelt vörös festék, a festéklakk készítéséhez gyűjtik. A kereskedelemben kapható fajták közül csak a lakkmézgából készült gyanták állati eredetűek (idetartozik a sellak is). Ezeket a gyantákat már i. e. 1200 körül is használták Indiában. Miután a 17. században Európába került a lakkfesték, majd a sellak, a lakkmézga az iparosodó európai országokban is fontos árucikk lett. A perzsa-hindi eredetű lakkszó jelentése „százezer”, ami arra utal, hogy adott mennyiségű lakkmézga kiválasztásához tömérdek apró rovar szükséges.

- Freskó: A legkorábbi ismert freskók kb. i. e. 1500-ból származnak, Kréta szigetén a Knósszoszi palotában találhatók, de Pompejiből is maradtak fenn freskók. Fénykora az itáliai reneszánszban volt. Nézz utána, Magyarországon hol láthatunk freskókat? Pl. cserkúti Keresztelő Szent János templomban, esztergomi Várkápolnában, hidegségi Szent András templomban, tereskei római katolikus templomban.

- Jan van Eyck flamand festő. Nézzük meg egyik legismertebb művét, az Arnolfini házaspárt: http://becre.files.wordpress.com/2008/06/jan_van_eyck_001.jpg

Nézd meg alaposan a házaspár mögötti falat! Mit látsz rajta? (Egy tükröt, amiben a házaspár hátulról látszódik. A tükörben lévő kép még két alakot mutat, akik a párral szemben helyezkednek el. Az egyik vörös ruhát visel, talán maga a festő az, bár éppen nem fest. A tudósok azért vélik ezt, mert Jan van Eyck több önarcképén visel vörös fejfedőt, turbánt (pl:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a8/Jan_van_Eyck_091.jpg). A képet a tükör fölött szignálták és dátumozták: “Johannes de eyck fuit hic. 1434”, azaz Jan van Eyck volt itt. 1434.

- Tegyük színesebbé a környezetünket – képzeletben vagy valójában! Milyen színűre festenéd a szobád/ osztálytermed/ házad/ iskolád falát és miért? Egy színt használnál vagy többet? Világosat vagy sötétet? Pasztelt vagy élénk árnyalatot? Érvelj! Készíts vázlatot/ makettet!