- Hárfa: az emberiség egyik legősibb hangszere. Az ókorban jellegzetes háromszögletű alakja egyik oldalon még nyitott, a középkortól mindhárom oldala zárt (kerethárfa). Különösen a kelták körében volt kedvelt. A hárfa jelképezte az ír függetlenséget: a középkortól napjainkig az ír fizetőeszközökön mindig szerepelt. Spanyol közvetítéssel került Dél-Amerikába, ahol népi hangszerként terjedt el.

- Aeolhárfa (szélhárfa). Nevét Aeolus, a szélisten után kapta. Különösen a romantika korában volt népszerű: padlásokra, huzatos helyekre tették a fadobozt, amelyre különböző vastagságú és anyagú húrokat feszítettek ki. A hang magassága és erőssége így a szélerősségtől függően változott. Készítsünk hasonló hangszert: egy kartondobozból kivágjuk a hangszer testét, vastag damilszálakból készülhetnek a húrok. Kísérletezzünk!