Biztos vagyok benne, hogy kapásból felismered a Mercedes autókat, ha másról nem, a jelvény alapján, mert egyszerű és jellegzetes. Ma már hazánkban is gyártanak Mercedes autókat, Kecskeméten.

 

A Mercedesek jelvénye egy körben elhelyezett háromágú csillag. Ha akarjuk, körül is járhatjuk a csillagot, de ha középről indulunk el, hármas út áll előttünk. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámájában a hármas útból a középső célba vezet (erről bővebben olvashatsz a 27. oldalon). Itt egyformák az ágak, bármelyiket tekinthetjük középsőnek. A jelvény háromágú szerkezete érdekes logikai rejtvényeket kínál. De előbb ismerkedjünk meg a márka eredetével!

 

Gottlieb Daimler (ejtsd: gotlíb dájmler) német mérnök az autózás hőskorában élt. Az 1870-es években járművekbe építhető motorok fejlesztésén dolgozott Deutz-ban (ejtsd: dojc, ma Köln része). 

 

A családja azonban máshol élt. Amikor képeslapot küldött Deutz látképével, kicsi, háromágú csillaggal jelölte meg a házat, ahol lakott. Jóval később, az általa vezetett autó-motorgyár logójának tervezésekor, nem is neki, hanem a fiainak jutott eszébe ez a kis csillag. Ők javasolták: legyen ez a gyár jelvénye.

 

Egy nagyon gazdag, nagyon autómániás politikus 1900-ban egyszerre 36 darab egyforma autót rendelt a Daimler cégtől, s azt kérte, a lánya neve szerepeljen az autókon. Így is lett, és megszületett a Mercedes márka.

 

A latin „mercedes” (ejtsd: mercédesz) eredeti jelentése valaminek az ’ára, díja’ volt, de – főleg spanyol nyelvterületen – gyakran a rabok szabadulásáért fizetendő ’váltságdíj’ jelentésben használták. Így lett Szűz Mária egyik spanyol neve Maria de Mercede (ejtsd: mária de merszéde), azaz ’rabokat kiszabadító, váltságdíjas Mária’. S ebből a hosszú névből önállósult később a Mercédesz női név. A jelvényen látható másik név Karl Benz mérnökre, az autógyár másik tulajdonosára utal.

 

De nézzük végre a jelvény rejtelmeit!

 

Vegyetek elő egy papírt, s rajzoljátok le a jelvényt egyszerű vonalakkal! Ne törődjetek azzal, hogy egyformára sikerült-e a három ág, s hogy a kör tényleg kör lett-e! Ezeknek most nincs jelentősége. Ha megvan, próbáljátok meg, végig tudtok-e menni a jelvény mindegyik vonalán úgy, hogy nem emelitek föl a ceruzát, s mindenhol csak egyszer jártok! (Ha egy autós Y-alakban fordul meg, az más helyzet, mert ott a háromágú csillagnak – mondhatjuk Y-nak is – legalább két ágán kétszer is elhalad!) Ha többedszerre sem sikerül a próba, ne keseredjetek el!

 

Tegyünk próbát másféle egyszerű ábrákkal is! Kezdjük a legegyszerűbbel! Csak egy kört rajzolunk. Ezen nyilván simán végig lehet menni ceruzával anélkül, hogy fölemelnénk a hegyét. Mi változik, ha a körbe belerajzolunk egy egyenest, amely összeköti a kör két pontját? 

 

 

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)