![]() |
Kricsfalussy Beáta Robotvilág
A mai robotoknak minden alkatrésze 20. századi találmány, de önműködő gépek – méghozzá a világ különböző kultúrájában – megjelennek már a mitológiákban is. Az ókori civilizációkból ránk maradt feljegyzések tudatják, hogy számos tudós és feltaláló próbálkozott önműködő szerkezetek építésével. Például már az időszámítás előtt a matematikus Arkhütasz egy gőzmeghajtású, repülni tudó fagalambot épített, ami 200 métert is szárnyalt a levegőben.
Az ehhez hasonló gépek szórakoztattak, és persze, igen népszerűek voltak. 1739-ben Franciaországban készült a híres emésztő kacsa. A nyakát nyújtogató, szárnyát mozgató kacsa a lenyelt magokat a belsejében lévő tartályba gyűjtötte, majd egy titkos rekeszből távozó ürülék azt a benyomást keltette, hogy a magok megemésztődtek.
1495 körül Leonardo da Vinci már elkészítette az ember formájú robot tervét, de a nemzetközileg is elfogadott robot szót Karel Cˇapek (ejtsd: csapek) cseh író használta először 1920-as R. U. R. című játékában. Az író, öccse tanácsára, a műben szereplő, embereket szolgáló, majd az emberek ellen fellázadó, emberszerű gépeket nevezte robotnak a szláv, munkát, átvitt értelemben szolgamunkát jelentő robota szó alapján. Az új szó pontosan kifejezi, hogy az emberek a monoton vagy veszélyes munka elvégzését várták el a robotok alkalmazásától.
A legtöbb robot valóban az ember számára túlságosan veszélyes munkát végez. Sikeresen alkalmaznak robotokat például vulkáni kráterek megfigyelésénél, mélytengeri és űrkutatásoknál, bányászatban, gyárakban, hadiiparban és a különböző védekezésekben, például bombák felkutatására és hatástalanítására, vagy akár föld alatti csatornarendszerek tisztításánál.
Ezek olyan automata robotok, amelyek a környezetükben végbemenő változásokhoz tudják igazítani működésüket. A változások megfigyeléséhez és továbbításukhoz érzékelőket (szenzorokat) használnak. A robot agyába – ami tulajdonképpen egy kisebb számítógép – eljutnak a környezetből érkező jelek, és mozgásba hozzák a robot testét. A mozgáshoz energia szükséges, azt leginkább az elektromos hálózatba kapcsolódva vagy akkumulátorról kapják. A legújabb kutatások az öntermelő energiaforrások lehetőségét kutatják: néhány kísérleti robot rothadó almából, döglött legyekből vagy a robot által gyűjtött meztelencsigák lebomlásakor keletkező biogázból állít elő elektromos áramot.
A robotok alakját mindenekelőtt a feladatuk határozza meg. Az önműködő vagy félig önműködő szerkezetek gyakran ember formájúak, de vannak mikroszkopikus méretű nanorobotok is. A nanogépek alkatrészei nanométer (a méter milliárdod része) vagy ahhoz közelítő nagyságúak. A kutatók azt remélik, hogy vírus és baktérium méretű robotokat tudnak létrehozni. Ha a pici robotot az emberi szervezetbe juttatják, az a legmegfelelőbb helyen tudna gyógyítani vagy operálni. Mintha lenyeltük volna az orvost.
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|