Vizet áraszt, vihart kavar a Tavaszvita – Tudod, honnan fúj a szél? A Lépkedő szélevők, Szél szárnyán érkezők A szivárványszínű selyemzsinór mentén látják A víziló fogyókúrájának vízióját, ha Nézzük együtt Bálint Endre képeit! És akkor eljutunk a Fényben A Titanicig, a Moszkitótól a Tinizümmig, a Kicsi, a kisebb és a törpék közé, A nyúl, a jászol és a gát vidékére – valamennyi: Enyém, tiéd, övé. Ez a Szellemvasút – avagy az átváltozás öröme. A Varázsló a lakodalomban azt kéri: Nyelveljünk! Agyas vagy? Hallás és figyelem kell, s a Különös háziállatok meg a Szitakötőszótár, Sári és Nemszemétke, valamint Szent György, szép vitéz segít.
![]() |
VIZET ÁRASZT, VIHART KAVAR
Horgas Béla | Láng Anna Milyen micsoda Száll a felhő, talányos. Az égbolt mutatványos porond, víg villám villan. Jön a vihar, már itt van, Usgyi, fussunk, utolér, érintése zöld, fehér. Füledbe fú, fölborzol. Fényből, hőből, illatból szőtt ujjatlan ruhában keringőzik. Füttyöget. Gurít drágagyöngyöket. Kápráztató villogás! Nagy varázsló, nem vitás. Cseles, cserfes, kavarog, fülön fogni nem fogod (meglehet, nincs is füle). Hallani, folyvást beszél, zizeg és sziszeg, zenél. Otthon van mindenkinél. |