LEVEGŐ > Amikor Louis Blériot (ejtsd: lui blérijo) a 20. század elején átrepülte az Anglia és Franciaország közötti La Manche-csatornát (ejtsd: la mans), az izgatott közönség a tűz, a víz és a föld „meghódítása” után egy újabb elem „legyőzését” ünnepelte. Pedig az emberiség már évezredekkel korábban kísérletezett a madarak szárnyalásának utánzásával, és mítoszaiban mindig szorított helyet a levegőnek. Nem is lenne meg nélküle: a Földet körülölelő gázburok térfogatának 21%-a az élethez nélkülözhetetlen oxigén, amelyet növények és egyes baktériumok állítanak elő. Ám ez nem volt mindig így. Több száz millió évvel ezelőtt a Marshoz vagy a Vénuszhoz hasonló volt a Föld légköre, azaz főként szén-dioxidból állt, ám az oxigéntermelő élőlények egyre újabb létformák számára teremtették meg a kedvező feltételeket. Egyesek szerint a Föld élőlényei éppen így alakítják a bolygó önfenntartó működését. Ám a többi gáznak is fontos szerepe van: a levegő 78%-a nitrogénből áll, 1%-ban egyéb gázokat, például szén-dioxidot tartalmaz, amely az éghajlat normalizálásában, a fotoszintézis elősegítésében hasznos. A vízgőz, a nemesgázok és a levegő többi alkotóeleme is felelős az egyensúly megőrzéséért, az ózon például a felső légrétegekben elnyeli a káros sugarakat, földközelben azonban mérgező. A levegő alkotórészeit részletesen csak néhány évtizede ismerjük, ipari felhasználásuk azonban jelentős: a robbantástól az izzógyártáson át a gyógyászatig sok mindenre jók.


TÜNDÉR > Nem tudjuk, honnan „tűnt fel” a magyar nyelvben – finn, török, sőt sumer eredet is elképzelhető –, de a mögötte rejlő igék (tűnik, tündököl) jól jelzik a lényeget. Olyan varázslatos erejű csodalényről van szó, aki jóra és rosszra is használhatja hatalmát: szép, fiatal leány képében elbűvölheti áldozatait, „halálra” táncoltathatja, de varázseszközökkel is elláthatja, vagy földöntúli boldogsághoz juttathatja őket. Utóbbira példa Tündér vagy Tündérszép Ilona története, amely görög mítoszokból és olasz széphistóriák fordításával került a magyar néphagyományba. Árgyélus királyfi megleste őt, amint hollóként vagy hattyúként az aranyalmafát dézsmálta társaival együtt, hűséget fogadtak egymásnak, de egy vén banya mesterkedése és a varázsló átka elválasztotta őket egymástól. Végül hetedhét országot bejárva Árgyélus kiérdemelte szerelmét. Tündér Ilonát más népmesék is a tündérek királynőjének tartják, aki az Édenkerthez hasonló Tündérországban uralkodik. Petőfi Sándor azt is tudni véli, hogyan választották meg szerelmével, János vitézzel együtt az élet vizében feltámadt Iluskát uralkodójuknak a tündérek. De nemcsak a víz alatt, mocsarak mélyén, a levegőégben vagy a világ elérhetetlen peremén élhettek tündérek a néphit szerint, hanem olyan konkrét földrajzi helyeken is, mint Csallóköz vagy Erdély, amelyeket – nem mindig pozitív értelemben, hanem a csalfaságra utalva – „tündéres” jelzővel illettek. Erdélyben állt állítólag Firtos és Tartód tündérek vára: utóbbi rossz tündér volt, aki versenyre kelt nővérével, de nem volt képes felülmúlni őt. Itt élt testvérük, Rapsonné is, aki magát az ördögöt szedte rá.

(A folytatás a téli számban olvasható.)