bla

Miért vörös a lenyugvó nap? Kiderül, mert Bátraké a szerencse, s a Napóra is megmutatja, A lovag és az árnyéka merre jár. S Hogyan csináljunk kuckót és minek? A Zenei összerakó szerint, mert úgy csinálják  A szirének és az Idomított elefántok is, meg a Szóbajnokok, s így látható a Képregényekben. A Varázsige: játék. Ezzel Az utazás folytatódik, Nézzük együtt… Nagy István képeit! De Miből van?Hogyan van?A Loreley-szikla? Benne van a Szitakötő szótárban? Tudja talán a Tengeralattjárókelő? S mit szól hozzá A gonosz öregember meg A törékeny fűz és a kanalas gém? Csakugyan lehet Szép… a pók? Ha nagy leszek, megtudom? Merre tovább, te mesehős?   

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép
KULTURÁLIS AJÁNLÓ


Novella; CD

MÁNDY IVÁN – Szürke ló  [novella]

 

Ha elolvasod Mándy Iván valamelyik felnőtteknek szerkesztett kötetéből (például az Egyérintőből) a Szürke ló című novellát, néhány bekezdés után bizonyára eszedbe jut és megkérdezed magadtól, nem az író Csutak-könyveinek (Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csutak a mikrofon előtt, Csutak és Gyáva Dezső) magjáról van itt szó? De igen, és a mag nem csak azt jelenti, hogy a novellában felbukkanó Totyiból lesz Csutak. A kiöregedett, pusztulásra ítélt szürke ló körül megjelenő gyerekek különbözően éreznek és gondolnak, ahogy a regényekben is, és te választhatsz: melyikükkel tartasz? Akik megsajnálják a lovat (Totyi és Kati), vagy akik közönyösen vállat vonnak, még gúnyolódnak is rajta (a sárga trikós fiú és a nagy Dochnál)? A történet filmszerűen, két képsorban játszódik. Az elsőben Totyi hiábavaló kísérletét látjuk, hogy megmentse a vágóhídra szánt lovat. A második képsor másnap játszódik: a fiúk görögnek a fűben, és Totyi hirtelen fölülve, az üres égre bámulva azt állítja, hogy a szürke ló elszállt felettük, ő látta. A nagy Dochnál meg letép egy csomó füvet, a fiú arcába vágja, és a novella záró mondatában így szól: „Semmit sem láttál!” Melyiküknek van igaza? És miért durváskodik Dochnál?

 

 

A KÉTBALKEZES VARÁZSLÓ  [mese CD]

 

Fitzhuber Dongónak semmi sem sikerül. Hiába kapta kézhez ősi cickafarkírással készített mestervarázsló oklevelét, ha a varázsigék egyszerűen nem maradnak meg a fejében, és a balszerencse is üldözi. Ráadásul a hivatali pozíciókat osztó Varázsdarázs is pikkel rá, és minden varázsló rémálmát, egy lakótelepi állást sóz a nyakába. A Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelepen ifjú hősünket már majd elemészti az unalom, amikor egy este találkozik Éliás Tóbiással, aki hétéves és mesére vágyik. De nem ám amolyan hétköznapi, elalvás előtti mesére, hanem igazira, sajátra, amiben lakni lehet. A kétbalkezes varázsló és az égszínkék pizsamás kisfiú nekivág a lakótelep rengetegének, hogy megtalálja a mesét, és hamarosan az események forgatagába kerülnek, amikor I. Badar király elveszett leánya, a világszép Lanolin keresésére indulnak. A hatalmas háztömbben kóbor lovagokhoz méltó kalandok várnak rájuk és nem utolsósorban le kell győzniük a Csikorgó Csőkorgót, aki maga a Csúf Csőgörény. A mese végére még Fitzhuber Dongó is megtanul egy varázsigét, és ha kedvet kaptál, te is vele mondhatod: Kezdjük el, aztán majd meglátjuk. Csak úgy egyszerűen: zummbele!

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek