A gyűrűszigetek rejtélye Hét szóval leírható, ha szól a Zene a kam(a)rában és az Éji muzsikát hallgatva Képregényt olvasunk, meg azt is tudjuk, Miért énekelnek az operában? A gólem nyomában haladva a Hinta a kisbolygókhoz visz a Szelek útjain, s nem Ikarosz és Phaeton pályáján. Megértjük, Hogyan repül a repülőgép (s hogy Szép… a repülő), és Miből van? Hogyan van?, ami Repül a… repül a Mustos őszben, s akkor mondhatjuk: Ami megérint – rólunk szól. De azt is: Gyere, Gyurma!, Nézzük együtt Rippl-Rónai József képeit! Bontsuk ki a Palackpostát, üssük fel a Szitakötő szótárat, s válaszoljunk: Hogyan tovább, te mesehős?
 |
HÉT SZÓVAL
Ács József A hontalan király Város szélén sáros út, erre indul, arra fut. Sárga kocsi gördül rajta, ki tudja, hogy hova jut.
Öreg király utazik, a palástja csupa lik. Kétszáz éve csavarog már, éppen sehol sem lakik.
Kútról szakadt lánc pereg: zörögnek a kerekek. Kisdiákok futnak arra. „Hát ti honnan, gyerekek?”
„Véget ért az iskola! Király bácsi megy haza?” „Bizony, igyekeznék én is, csak, tudjátok, nincs hova.”
Kormos Pista odafut, kinyitja a kertkaput. „Tessék nálunk ebédelni!” Öreg király mosolyog.
„Elmennék a városig, csak öt percre állok itt.” Pista erősködik mégis: „Legalább egy nápolyit! ”
Elfogadja a király. S aki kerékpárra száll, kocsijába kapaszkodhat. Cseng-bong a sok drótszamár. |