Bármilyen hihetetlen, van összefüggés a címszavak között. De kezdjük az elején! Mi az okostelefon? Van talán butatelefon is? 

 

Az ezredfordulón közel egymillió mobiltelefon volt forgalomban. Ezeket csak telefonálásra, e-mailek, sms-ek továbbítására használtuk. A maiakhoz képest, igen: buták voltak. Pár évvel ezelőtt megjelentek az újabb rendszerűek, amelyek érintőképernyősek és számos különféle funkcióra képesek: van bennük miniatűr  (QWERTY)  billentyűzet, beépített fényképezőgép, névjegyzék, gyorsulásmérő, navigációs hardver és szoftver, médialejátszó zene hallgatáshoz, fényképek és videoklipek nézegetéséhez, internetböngészéshez. 

 

S hogy mindezt mi teszi lehetővé? Többek között a koltán. A koltán ásvány, amiből a tantál nevű fémet nyerik. A tantál rendkívül ritka, szürkésfehér, fémesen csillogó, jól nyújtható fém. A csúcstechnológiai műszerek, mobiltelefonok, laptopok, MP3 lejátszók és más elektronikai készülékek előállításához nélkülözhetetlen. A világ koltán-készletének 80 százaléka Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban található. Az okostelefonok, laptopok iránti rohamosan növekvő igény miatt 1990 és 2000 között a koltán bányászata megötszöröződött, ma pedig már a tízszeres mennyiség sem elegendő. A bányászat körülményei embertelenek és életveszélyesek.

 

A kongói bányákban 150 ezer munkást alkalmaznak, jelentős részük gyerek. A szegénység kényszeríti őket arra, hogy a tüdejüket és szemüket tönkretevő porban éhbérért dolgozzanak. Amikor a PlayStation gombjait nyomogatva képzeletbeli háborút vívsz, gondolj arra, hogy veled egykorú gyerekek a valóságban is átélik a szörnyűségeket – hogy te kedvedre játszhass.

 

Az erőteljes felszíni kitermelés visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz. A bányák hulladéka sok esetben nehézfémekkel és vegyi anyagokkal van tele, amelyek súlyosan szennyezik a talajt és a felszíni vizeket. A bányák közelében lakó, eddig zöldségtermelésből élő emberek már nem tudnak a földjükön fogyasztásra alkalmas élelmiszert előállítani. Miközben a bányák üzemeltetői busás haszonra tesznek szert, a bányászok a hosszú munkaidő alatt sem keresnek annyit, hogy elegendő gyógyszert és élelmiszert vegyenek maguknak és a családjuknak.

 

Az ásvány kitermeléséhez, az úthálózatok kiépítéséhez erdőket kell kiirtani, s ezzel az élővilág tovább pusztul. Ráadásul szabad út nyílik az orvvadászoknak, akik ezrével ölik le és fogyasztják el az elrejtőzni képtelen afrikai vadállatokat. A Kongó folyó vidékén élnek a hegyi gorillák. Napjainkra a bányászat következtében már alig 500 példány él belőlük, tíz évvel ezelőtt még közel tízezren voltak. 

 

Az elektronikai ipar gyors növekedése miatt megnőtt az ón iránti igény is. Az ón ezüstfehér, jól kalapálható, nyújtható nehézfém, forrasztásokhoz használják. Az igényelt mennyiség csaknem felét az indonéz szigetvilágból, Bangka és Belitung szigetekről szerzik be. A nyitott bányagödrökben nincs gépesítés, vödrökkel, csákányokkal és puszta kézzel dolgoznak. Hetente 10-15 kamasz gyerek hal meg a munkában. Az Apple, a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics cégek, a kínai gyártók innen szerzik be a szükséges ónt. 

 

 

(A folytatás az őszi számban olvasható)