1. Nyissátok ki a Szitakötő folyóiratot a 4. oldalon, a Fagyhozó és Dérhagyó c. olvasmánynál! Láncolvasásban olvassuk el a szöveget!
2. Szövegértés: Mit jelent az asztronómus kifejezés? (csillagász)

A táblára felírom a következő szavakat:

ASZTRONÓMUS

ASZTROLÓGUS

ASZTRONAUTA

Megbeszéljük, hogy melyik mit jelent. Mi a különbség a csillagász és a csillagjós (asztronómus és asztrológus) között? (Beszélgetünk arról, hogy egykor nem vált el élesen a kettő egymástól, az udvari csillagászok például rendszeresen készítettek mecénásuknak horoszkópot is.) Jó dolog azonban, hogy ma már a tudományos és tudománytalan rész különválasztható. Miért nem szabad hinnünk a jósoknak, horoszkópoknak? (Vélemények, nézetek meghallgatása.)

A három felírt idegen szó azonos betűkkel kezdődik. A szóösszetétel első része mit jelenthet? (Válasz: ASTRUM, ASTRA àCSILLAG: Ezt a szót érezzük ki az angol STAR szóból is!

1. Az olvasmányban szó volt a meteorokról is. Miért nem írjuk nagybetűvel a nevüket? (VÁLASZ: Mert csak néhány pillanatig léteznek, ezért nincs külön földrajzi nevük.)

Mi a különbség a meteor és a meteorit között. (Tájékozottabb gyerekek esetleg tudják, ha nem, akkor elmagyarázom, hogy a földet ért darabka neve a meteorit, a légkörben elégő „hullócsillag” neve a meteor.

Beszélgetünk a nevezetes „kabai meteoritról”, ami megyénkhez is kapcsolódik és a debreceni Református Kollégiumban ma is megtekinthető.

Ä Házi feladat: keress képet a kabai meteoritról és röviden írd le a meteorit történetét!

1. A csillagászatban fontos mértékegység a fényév. Vajon milyen mértékegység?

(A név alapján azt hihetnénk, hogy időmérték-, holott távolság mérésére szolgál.

Ha van a gyerekek között olyan, aki tudja, el is mondhatja, hogy az a távolság, amit a fény egy év alatt tesz meg. Megj.: több osztályban is volt olyan tanuló, aki nemcsak ezt tudta, hanem a fénysebességet is, sőt azt is, hogy a Napból 8 perc alatt ér a Földre a fénysugár.)

Idő és érdeklődés függvényében több osztályban is kiszámolhatták a gyerekek, hogy mennyi is egy fényév, illetve hány kilométerre található a Nap a rendelkezésre álló adatok alapján. (fényév=300000 Ä 60 Ä 60 Ä 24 Ä 365 km; Nap-Föld távolság= 300000Ä60Ä8 km)

1. Ugyancsak az érdeklődés, illetve a rendelkezésre álló idő szerint változtatva az óra menetén két témával zártuk a foglalkozást:

a.: népi elnevezések a csillagképekre, mondákkal. (Tejút, Sánta Kata, Göncölszekér, Fiastyúk mondája, illetve mondaváltozatai.

/Megj:Itt került sor egy érdekes észrevételre. Két osztályban is, egymástól függetlenül megjegyezte a tanulók közül valaki, hogy szerinte a Göncöl nem szekérre, hanem inkább bevásárlókocsira hasonlít. A bejelentést követő nevetés után megbeszéltük, hogy egyáltalán nem butaság a megjegyzés: Ha ma neveznénk el a csillagképeket, akkor ma ismert dolgokról kapnának nevet, és bizony ma a bevásárlókocsi sokkal ismertebb, mint a szekér… /

b.: játék az állatövi jegyek elnevezésivel és szimbólumaival. Ha az osztály együtt dolgozik, mindenki hozzátéve a saját ismereteit (pl: angol, német tudás), hány jegynek találjuk meg az összetartozó részeit? Felhasznált eszközök: a honlapról letöltött, kinyomtatott és kivágott kártyák.

/80-90%-ban sikerült még a szimbólumok kitalálása is, a latin nevekkel segítettem a tanulóknak./

Az óra végén a házi feladat mellett:

Ajánlott honlapok

Magyarázatok a csillagképekhez:

http://cas.sdss.org/dr3/hu/proj/games/constellation/

Kitalálós játék: Melyik csillagkép lehet a képen? /Az alábbi link a foglalkozások idején még működött, jelen pillanatban azonban szerverhiba miatt nem volt elérhető./

http://www.sulinet.hu/altisk/kepeskviz/csillagkepek.html

Ajánlott könyvek:

Csillagok (Természetkalauz sorozat);

Görög regék (számos csillagkép elnevezésének történetét megismerhetjük a görög mondavilágon keresztül)