bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Kádár Béla - term.tud. jegyzet

- Nem is hasonlítok magamra ezen a képen”. A hasonlóságnak van köznyelvi és matematikai jelentése. A köznyelvi értelemben vett hasonlóság nem olyan pontosan definiált, mint a matematikai. Ha valakinek bizonyos arcvonalai emlékeztetnek egy másik emberére, azt mondjuk, hasonlítanak egymásra, és finomíthatjuk hogy nagyon, kicsit vagy alig.

A matematikai hasonlóság a geometria fogalma. Két síkidom (vagy mértani test) hasonló, ha a szögeik megegyeznek, s az oldalaik (vagy éleik) egymáshoz való aránya is ugyanaz. Ettől még lehet az egyik mikroszkopikus kicsinységű, a másik meg óriási, mégis hasonlóak. Az egybevágóság a hasonlóságnak az az esete, amikor minden mérete megegyezik a két alakzatnak.

 

Érdekes eset, amikor valami jellegzetesség csak az arc egyik felén jelentkezik. Szinte természetes, hogy az arcunk bal és jobb oldala nem pontos tükörképe egymásnak.

 

Tevékenység: Ezt mi magunk is megvizsgálhatjuk, ha rendelkezünk olyan arckép-párral, amelyikből az egyik a másiknak – számítógépes technikával megfordított – tükörképi változata (vagyis a jobb és bal oldal fel van rajta cserélve). Ha ezeket a képeket pontosan az orr középvonalában félbehajtjuk, a kapott „fél-arcok” párosításával össze tudunk állítani olyan arcot, amelynek mindkét fele az igazi arckép ugyanazon oldalának felel meg. Néha szinte megdöbbentő, mennyire más egy ilyen arc jellege, mint az igazié.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek