- „Kakaóvaj”. A kakaóvaj növényi zsír, a kakaóbabból vonják ki. „Vaj” nevét csak azért kapta, mert úgy néz ki. Kémiailag az olaj és a zsír között nincs éles határ. Ezek a zsiradékok (lipidek) mind glicerinből és 16-20 szénatomot tartalmazó zsírsavakból állnak. A zsírsavakból többféle van, a leglényegesebb, hogy a molekulát alkotó hosszú szén-hidrogén-láncban van-e kettős-kötés, s ha van, akkor hány van és hol helyezkedik el a láncban. (Amelyik szerves vegyület kettős-kötést tartalmaz, telítetlennek nevezzük. Ha több kettős-kötés van benne, többszörösen telítetlen.) Rengeteg variáció lehetséges aszerint, hogy a glicerin három pontjához miféle zsírsavak kapcsolódnak, s azokban összesen mennyi a kettős-kötések száma. Ettől függően különböző mértékű lehet egy zsiradék telítetlensége, s a kemény vagy lágy (folyékony) állapotot ez határozza meg. Minél telítetlenebb egy zsiradék, annál alacsonyabb hőmérsékleten lágyul, vagyis szobahőmérsékleten annál folyékonyabb. Az alábbi adatok a telítetlenség %-os arányát adják meg:

repceolaj: 94, napraforgóolaj: 89, olívaolaj: 87, libazsír: 67, disznózsír: 60, pálmazsír: 50, kakaóvaj: 43, vaj: 38.