-„A C14 bomlékony és sugárzó”. Hevesy György magyar származású tudós kémiai Nobel-díjat kapott 1943-ban a radioaktív izotópos nyomjelzés technikájának kidolgozásáért és a kutatásban való felhasználásáért. Hevesy felismerte, hogy ha egy anyag molekuláiban valamely atomot kicserélünk annak radioaktív (vagyis sugárzó) izotópjára, a sugárzás révén követni tudjuk az adott anyag sorsát. Ha pl. a pajzsmirigybe radioaktív jódot juttatunk, s ezzel a hormon „közönséges” jódatomjait radioaktív I-atomokra cseréljük, vizsgálni tudjuk a pajzsmirigy működését és a hormon útját a szervezetben. Hevesy koppenhágai laboratóriumában fölfedezte a 72-es rendszámú kémiai elemet is, amelyet – Koppenhága régi neve, Hafnia alapján – hafniumnak nevezett el. (Még egy „magyar fölfedezésű” elem van. A másik a tellúr, amelyet  Müller Ferenc fedezett föl 1782-ben erdélyi ércek vizsgálata közben.)

-„Izotópok”. Az atomok magját protonok és neutronok alkotják. Egy adott elem minden atomjában megegyezik a protonok száma (ez az elem rendszáma), a neutronok száma azonban bizonyos mértékig eltérhet. Pl. az oxigénatomok 99,76 %-ában (a 8 proton mellett) 8 neutron van, de némelyik oxigénatomban nyolcnál kevesebb (6 vagy 7), illetve nyolcnál több (9 vagy 10) neutron található. Ezek az atom-féleségek az oxigén izotópjai. Az izotóp név a görög  izo- = 'azonos, egyenlő' és toposz = 'hely' szavakból származik, mert ezek az atom-féleségek – a neutronszám különbözősége ellenére – mind oxigénatomok, így a periódusos rendszer ugyanazon „kockájába” tartoznak. A legtöbb elemnek vannak izotópjai. Ezek egy része nem stabilis, hanem radioaktív sugárzás kibocsátása közben átalakul más elemmé. Vannak olyan elemek is, amelyeknek mindegyik izotópja radioaktív. Ilyen pl. az urán, valamint az összes transzurán elem. A transzurán elemek a periódusos rendszerben az uránon „túl” következnek, minthogy rendszámuk még az uránénál is nagyobb (azaz >92).

„Európában abban az időben még nem termesztettek gyapotot.”

Állati eredetű textilalapanyag a (tág értelemben vett) gyapjú, vagyis bizonyos állatok szőre. A legismertebb az igazi gyapjú, vagyis a juh bundája. Ide tartoznak még pl. az angorakecske (ebből készül a moher), az angoranyúl, az Alpokban honos alpaka és vikunya, a himalájai kasmirkecske. És felhasználják textilként a teveszőrt is.

A másik állati eredetű textilalapanyag a selyem; a selyemlepke hernyójának gubója. Egyetlen gubó kb. 3 km hosszú fonalat tartalmaz. A gyapjú is, a selyem is fehérje.

Növényi eredetű rostból is sokféle van. Az egyik fajta rost a növények szárának szilárdságát adja. Ilyen rostnövény pl. a len, a kender, bizonyos pálma és agávé fajok. A másik típus az, amelynél a mag vékony, hosszú (röpítő) szőre alkalmas textilkészítésre. Ilyen pl. a gyapot, amelyből a pamut készül. A gyapot eredetileg trópusi, szubtrópusi növény, de ma már másfelé is termesztik.

A kenderrel kapcsolatos téma a marihuána és hasis. A marihuána a kender szárított termős virágzata.  A hasis a virágzaton termelődő gyanta. Mindkettő kábítószer. Legfontosabb hatóanyaguk – az egyébként gyógyszerként is használatos – tetrahidro-cannabinol (THC), amelynek rokona pl. a csokoládéban is megtalálható – és egyébként az emberi szervezet által termelt – anandamid.