bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Napkeleti bölcsek - term.tud. jegyzet

- „Aranyat, tömjént és mirhát”.

Arany: Kémiai tulajdonságait tekintve a réz és az ezüst rokona, nemesfém. Nagyon nehezen lép reakcióba. Egyetlen oldószere a királyvíz (tömény salétromsav és tömény sósav elegye). Vegyülete alig van, vagyis a természetben leginkább elemi fém formájában található. Épp ez a „változatlansága” (és szépsége) adja az értékét.

Tömjén: egy meleg égövi (É-K Afrikában honos) fa (Boswellia) kérgéből kivont gyanta, amely sok illóolajat is tartalmaz. Színe halványsárga, néha vöröses, felszíne lisztes, illata enyhén balzsamos, íze zamatos, kissé kesernyés, hevítve fűszeres illatot fejleszt. A régi orvostudomány csíraölő, fertőtlenítő, sebgyógyító erőt tulajdonított neki.

Mirha: A balzsamfa (Commiphora) gyantája. Jézus korában ezt a fát már ültették pl. Jerikó környékén. A mirhának fertőtlenítő hatása van, különösen hatékony a szájnyálkahártya és a gége betegségeinek kezelésében. Külsőleg ugyancsak jó tulajdonsága miatt alkalmazzák sebgyógyulás elősegítésére és sebfertőtlenítésre. Illóolajai gyulladásgátló és fájdalomcsillapító anyagot tartalmaznak. Keserű ízű növény. A mesés főnixmadár, végéhez közeledve, ebből rakja fészkét. Az egyiptomiak halottaik bebalzsamozásánál ezt a növényt használták mint tartósítószert.

- „Vélhetően a Szaturnusz és Jupiter bolygó együttállása volt” a „betlehemi csillag”. A bolygók ellipszispályán, más-más keringési idővel mozognak a Nap körül, ezért előfordulhat, hogy a Földről nézve megközelítik egymást. Ezt nevezzük együttállásnak. De csak látszólagos megközelítésről van szó, valójában nagy távolságra vannak egymástól. Bolygónak nevezzük a viszonylag nagy tömegű, csillag körül keringő égitesteket, amelyek fényüket a csillagtól kapják.

A Naprendszer bolygóit három csoportba sorolják: 1) Óriás- vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. 2) Kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. 3) Törpebolygók: ezekből több ezer van; közéjük tartozik a Plútó is. A bolygókat vándorló csillagoknak is nevezték, mert észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. A Földről nézve a mozgásuk elég bonyolult; időnként az irány is megváltozik, hol „előre” mennek, hol „hátra”. Vagyis „bolyonganak” az égen.

Exobolygók: a Naprendszeren kívüli, más csillagok körül keringő bolygók, pl. a Napunkhoz hasonló, mintegy 44 fényévre lévő υ (üpszilon) Andromedae nevű csillag körüli bolygórendszer. Ma már több száz exobolygót ismerünk, a földön kívüli élet keresése szempontjából azok fontosak, amelyeknek fizikai tulajdonságai (felszíni hőmérséklet, anyagi összetétel, méret) hasonlóak a Földéhez. (Pl. a Gliese 581 vörös csillag körül).

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek