bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Nyiss éttermet! - term.tud. jegyzet

- „Kiakasztott szalonna vagy a párkányra szórt napraforgó”. A friss (nem avas és nem sózott) szalonna és az olajos magvak (pl. napraforgó, tökmag azért hasznosak, mert a zsír- és olajféléknek nagyon magas az energiatartalma. Az energiatartalmat gyakran az ún. égéshővel adják meg, vagyis megmérik, hogy ha 1g anyagot teljesen elégetnek, mennyi energia szabadul fel. (Ezért kJ/g-ban fejezik ki.) Az energiaváltozás nagyságát illetően mindegy, hogy tényleges égésről (azaz gyors oxidációról) vagy az élő szervezetben végbemenő lassú oxidációról van szó. Tehát ha megeszünk 100g cukrot, abból bennünk (a sejtekben végbemenő oxidációs lebontás során) pontosan ugyanannyi energia szabadul fel, mint ha ténylegesen elégetnénk.

Az alábbi égéshő-értékekből (kJ/g) jól látszik, miért a sok zsiradékot tartalmazó ételek a legjobbak a madarak téli etetésére: Szénhidrátok (cukor, keményítő): 17, Fehérjék: 20, Alkohol: 30, Zsiradékok (zsírok, olajok): 40, Benzin: 47.

Ebből az is kiderül, hogy az alkoholnak is elég nagy az égéshője. Ezért a szeszes italok energia-bevitele is számottevő. A benzinnek még nagyobb az energiatartalma, de azt nem tudjuk lebontani, ezért tápláléknak alkalmatlan.

- „Óneső”. Ónos (vagy ólmos) eső akkor esik, amikor a magasan és alacsonyan lévő hideg levegőrétegek között van egy enyhébb réteg. Ilyenkor a csapadék-képződés lépései a következők: 1) A magasban hópelyhek keletkeznek. 2) Ezek a közbülső, melegebb légrétegben vízcseppé olvadnak. 3) A vízcseppek a lenti (ismét hideg) levegőben lehűlnek, de nincs idejük jéggé dermedni. 4) A 0 oC-nál hidegebb, mégis folyékony – szaknyelven túlhűtött – vízcseppek a hideg földre vagy tárgyakra esnek. 5) Az ütközés hatására a túlhűtött vízcseppek, amelyek az adott hőmérsékleten nincsenek stabilis állapotban, azonnal megszilárdulnak, vagyis ráfagynak arra, amire ráestek.

 A régi magyar nyelvben az ón és az ólom szavak jelentése még nem vált el egymástól. (Ma már két különböző fémnek a nevei.) Az ónos (ólmos) eső kifejezés arra utal, hogy az esőcseppek nehéznek tűnnek (mint az ólom), mert földet éréskor azonnal jéggé dermednek. Fém ólomnak (vagy ólom-vegyületeknek) nyoma sincs ezekben az esőcseppekben.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek