- „December, az utcát sózzák”. Az úttest sózásának célja, hogy az odafagyott hó és jég felolvadjon. A víz fagyáspontja – azaz a jég olvadáspontja – 0 ^oC. (A. Celsius 1742-ben ezt a jól azonosítható hőmérsékletet választotta skálája egyik alappontjának.) Az oldatoknak azonban nem 0 ^oC a fagyáspontja, hanem ennél alacsonyabb hőmérséklet. Annál alacsonyabb, minél több oldott anyag van a vízben. Ezt hívják fagyáspont-csökkenésnek. A csökkenés mértéke nem függ attól, hogy mit oldunk a vízben, csak hogy egy liter vízre hány db oldott molekula (vagy ion) jut. Ha sok sót szórunk a jégre (vagyis a tetején lévő minimális folyékony vízbe), a kapott oldat fagyáspontja akár –10 ^oC alá leszállhat. Ha kint csak pl. –6 ^oC a hőmérséklet, a sós víz nem fagy meg.

Az utak sózásának káros mellékhatásai vannak. A talajban általában nagyon kevés a NaCl (azaz konyhasó); a növények ezért nincsenek „hozzászokva”. A talajba beszivárgó sós lé elpusztítja az út menti fákat és más növényeket. A felfröccsenő sós víz fokozza az autók alvázának korrózióját . Ezért más megoldásokat kellene alkalmazni az utak jégmentesítésére. Használhatunk kiszórt salakot, hamut, fűrészport is, de ezek nem olvasztják meg a jeget, csak mechanikailag növelik a súrlódást és finom poruk tavasszal, amikor a hó már eltűnt, súlyosan károsítja tüdőnket.

A fagyáspont-csökkenéshez hasonló – csak éppen fordított – jelenség a forráspont-emelkedés. A tiszta víz forráspontja 100 ^oC, de az oldatoké ennél magasabb. Az emelkedés mértéke is az oldott részecskék számától függ. A sós (vagy cukros stb.) víz tehát 100 ^oC-nál még nem forr.

Lásd az ábrát: Fagyáspontcsökk.doc

- „Hideg kint a korlát, a vas”. Ha kint hideg van, nemcsak a vaskorlát hideg, hanem minden más is: mindennek ugyanannyi a hőmérséklete. A fémeket mégis hidegebbnek érezzük (nemcsak a téli hidegben, bent a szobában is). Behunyt szemmel meg tudjuk mondani, hogy fémből vagy műanyagból van-e a kilincs, mert a fémet hidegebbnek találjuk - bár nyilvánvalóan azonos hőmérsékletűek. Miért érezzük hidegebbnek a fémet? Mert jó a hővezető képessége. Ha 36 ^oC-os kezünkkel megfogjuk a 20 ^oC-os kilincset, a fém – hidegebb lévén – elvezeti a kezünk melegét, azaz lehűti a tenyerünket. Ezért érezzük hidegnek. A műanyagoknak (általában) rossz a hővezető képessége, ezért a műanyag kilincs – bár szintén hidegebb a kezünknél – csak alig csökkenti a tenyerünk hőmérsékletét. Ezért nem érezzük hidegnek.

„Ahó bezzeg csendben elfogy, de az első rügy még elfagy”

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a rügyek rügyfakadáskor képződnek a fákon. Azok a rügyek, amelyek most kinyílnak, már az előző tavasszal képződtek (többnyire levelek hónaljában). Ezek a rügyek (becsukott állapotban) egész nyáron, ősszel és télen láthatók (télen még jobban is, mert nincsenek levelek). A rügy tehát gyakorlatilag egy teljes évet „várakozik”. A vastag rügypikkelyek (amelyek kívülről beborítják a rügyet) védenek a fertőzések, rovarkárosítások és a téli hideg ellen. Rügyfakadáskor ezek szétnyílnak és lehullanak.

A lehullott leveleknek meglátszik a száron a nyoma (némelyik növényen jól, másokon kevésbé). Ezt nevezik levélripacsnak. A levélripacs rajzolata egyértelműen jellemző az adott növényre. Ehhez hasonlóan a lehullott rügypikkelyeknek is meglátszik a száron a gyűrűalakú nyoma. Ha az ág csúcsától visszafelé megyünk, ezekből a gyűrűalakú nyomokból megállapíthatjuk, hogy hol kezdődik az idei (azaz egy éves) hajtás, hol a tavalyi (két éves) stb.

Tevékenység:Vadgesztenye és bálványfa hajtásán a rügypikkely-évhatárok és levélripacsok vizsgálata.

1) Hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a levélripacsok az egyiken és a másikon?

2) 30-40 cm-es vadgesztenye ágon hány évhatár-gyűrűt találunk?