bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Titkosírás - humán jegyzet

- Próbáljuk ki a cikkben ismertetett módszereket! Idegen nyelvi feladatként is elvégezhető.

- Keressünk újabb titkosírás-fajtákat!

- Szerepjáték: játsszunk el ismert történelmi jeleneteket, amiben a titkosírásnak jelentős szerep jut!

- Enigma (görög szó, jelentése rejtély): Az I. világháború végén készített titkosító gépet eleinte kereskedelmi célokra készítették. A feltörhetetlennek tartott kódolást a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel 1932-ben. A németek 1938-ban bevezették az öt tárcsás gépet, és az Enigma újra biztonságos volt. A fenyegető veszélyt látva a lengyelek összes tudásukat átadták szövetségeseiknek még hazájuk lerohanása előtt. A későbbi változatokat az Angliában állomásozó szövetséges csoport fejtette meg. Az így szerzett információkat a britek ULTRA SECRET-nek, röviden ULTRA-nak nevezték. Alan Turing, a Turing-bomba feltalálója, a számítógép egyik atyja vezetésével a háború utolsó évében már 14000-en dolgoztak a részlegen. 1940-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. 1943-ban havonta 80 000 üzenetet törtek fel (naponta 2500-at). Churchill így sokszor előbb olvasta Hitler üzeneteit, mint Rommel. „Az Ultrának köszönhettük, hogy megnyertük a háborút.”, mondta Churchill a királynak. Az általánosan elfogadott nézet szerint a német titkosítás feltörése két évvel rövidítette meg a háborút.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek