bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
2010/9 «103
SEGÉDANYAG
Ady E. Iskola, Párkány
Víz-kviz

 

Minden osztályból 1 csapat (2 fő) nevezhet a versenybe.

1. Általános teszt a vízről
2. Kreatív munka - A3-as rajzlapon mottóval, reklámszöveggel, ügyes rajzzal, népszerűsíteni kell a víz fontosságát, vagy a vizek védelmét, a vízfogyasztást
3. Víz körforgása
4. Képfelismerés
Vidra, tőkés réce, vízisikló, kecskebéka, csuka, szitakötő, folyami rák, orvosi pióca, nád, békanyál- és más ismert vízparti és vízi élőlény felismerése képről.

A víz körforgása
A víz az egyetlen olyan anyag, ami a természetben 3 formában létezhet: folyadék (óceánok, folyók, tavak…), szilárd (jég, hó…), és gáz (vízpára). A légkörben nem csak levegő található, hanem vízgőz is, ami láthatatlan és szagtalan. A légköri víz a Földön található vízkészlet kevesebb, mint 0.001 %-a, de az éghajlat fontos résztvevője. 
Mikor vizet iszol, a víz folyékony formában van, melyet folyadékállapotnak hívunk; amikor jégkockát rágcsálsz, a fogaid tudják, hogy a víz szilárd. De a víz gázállapotban is lehet, például a víz a szabad molekulák esetében, amit gyűjtőnéven úgy ismerünk, mint vízpára vagy nedvesség.
Amikor a víz a folyadékállapotból vízgőz állapotba kerül, a folyamatot párolgásnak nevezzük. Ez történik akkor is, mikor az ágynemű szárad. Vagy mikor hajszárítót használsz: a hajad vizes volt, s most száraz. A víz eltűnt?! Valójában még mindig a fürdőszobában van, de a levegőben. A hajszárító magas hőmérsékletének köszönhetően a vízfázis vízgőzfázisba változott, amit párolgásnak nevezünk!
Amikor a vízgõzt tartalmazó levegõ lehűl a harmatpontig, a vízgőz lecsapódik látható cseppek formájába, amiket már felhőnek nevezünk. Más szavakkal, mikor a hőmérséklet csökken, a harmatpont az a pont, aminél a kicsapódás, vagy a páraképződés megtörténik.
Csapadéknak nevezzük a felhőkbõl kihulló vizet, ami lehet esõ, vagy hó, vagy jégeső… Soha nem sétálhatsz a felhőn, mivel az csak víz a levegőben: a felhők vízgőz cseppekké, vagy jégkristállyá való átváltozásából alakulnak ki, amelyek elég könnyűek ahhoz, hogy lebegjenek a levegőben.Némely felhőben a kicsi cseppek ütközések révén egyesülnek, és nagyobb cseppet alakítanak ki. Mivel a cseppek egyre nagyobbak lesznek, (térfogatuk körülbelül milliószorosra változik), túl nehezek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, így kihullnak, és így keletkezik az eső. Azon felhőknél, ahol a környező levegő hőmérséklete 0°C alatt van, jégkristályok keletkeznek. Mikor a jégkristályok esnek, ütközhetnek, és így nehezebbé válnak. Amikor a jégkristályok már túl nehezek a lebegéshez, lehullanak a földre. A kristályok hóvá válnak, vagy ha a levegő, amin keresztül hullanak melegebb 0°C-nál, esőcseppek keletkeznek.  Vízkörforgás
Képzeld el, hogy ugyan azt a vizet iszod, mint amit a dinoszauruszok ittak! Valóban, a bolygónkon a víz folyamatos körfolyamatban van. Most már tudod, hogy amikor a víz elpárolog, a keletkezett vízgőz felemelkedik, lehűl és felhővé kondenzálódik. A felhők a felszín fölött mozognak, és csapadékot adnak. A víz kitölti a tavakat, patakokat és folyókat, és végül is visszafolyik az óceánokba, ahol a párolgás újra elkezdi a folyamatot. A víz behatol a talajba is. A növények levelein lezajló párolgás is fontos a vízkörforgásban: a növények a talajból vizet vesznek fel.

Kérdések
1) Milyen állapotban találjuk a vizet a légkörben?
a) csak folyadék
b) csak gáz és folyadék
c) mind a három állapotban
d) csak szilárd és folyékony állapotban
 
2) A párolgás a víz átmenete a
a) gázból a folyadék állapotba
b) szilárdból a gáz állapotba
c) a folyadékból a gáz halmazállapotba
d) gázból a szilárd állapotba

3) A kondenzáció a víz átmenete a
a) folyadékból a gáz állapotba
b) gázból a folyadék állapotba
c) szilárdból a gáz állapotba
d) gázból a szilárd állapotba

4) A levegõ mielõtt telítõdik, csak bizonyos mennyiségû nedvességet tartalmazhat. Ez a mennyiség
a) a levegõ hõmérsékletétõl függ
b) attól függ, hogy a levegõ a tenger, vagy a szárazföld fölött van-e
c) a szélsebességtõl függ
d) a levegõben lévõ szennyezõanyagok mennyiségétõl függ

5) Amikor a nedves levegõ eléri a harmatpontját, akkor
a) több víz nem fog elpárologni a földfelszínrõl 
b) ez párolgáshoz vezet a tenger fölött és csapadékhulláshoz a szárazföldek fölött
c) a nedvesség cseppeket fog képezni
d) a cseppek kihullanak a felhõkbõl

6) Amikor a nedves levegõ eléri a harmatpontját, akkor
a) szélcsend lesz
b) szél lesz a tenger fölött és esõ a szárazföld fölött
c) elkezd esni 
c) elkezd esni 

7) A csapadék 
a) felhõ.
b) vízgõz.
c) hulló esõ, hó vagy jégesõ.
d) magas kõszikla vagy szirt.

8) A vízkörforgás megmagyarázhatja, hogy ...
b) miért örvénylik a víz a folyókban és patakokban
a) miért van a szivárványnak körcikk vagy ív formája
c) hogyan képzõdnek a tornádók és a szélörvények
d) hogyan van a víz állandó körforgásban a Földön

9) A vízkörforgás a kulcstényezõi
a) a dinoszauruszok.
b) a fénytörés a piros, narancs, sárga, zöld, indigó és ibolya színbe.
c) a Föld keringése a Nap körül.
d) a légkör, a szárazföld, a tenger, a növények.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek