Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
A lemenő nap - Term.tud. jegyzet
Hogyan megy a nap az égen?
Régi megfigyelés, hogy a látóhatár közelében a nap (hajnalban és napnyugtakor) mintha lassabban mozogna, mint amikor magasan jár. Ennek utána kellene járni!
1. Ehhez vagy a napfogyatkozások megfigyelésére ajánlott (UV-szűrő) szemüveg, vagy hegesztő-szemüveg szükséges. (Kormozott üveglap nem jó, mert nem véd az UV-sugarak ellen!) 2. Ezt az eszközt úgy rögzítsük, hogy rajta keresztül nézve látni lehessen a magasan járó napot. 3. Rajzoljuk be a sötét szemüvegre a nap körvonalát, és 4. Mérjük meg azt az időt, amely alatt a nap teljesen kimegy ebből a körvonalból. (Ennyi idő alatt tett meg egy látszólagos nap-átmérőnyi utat.) 5. Este mérjük meg, hogy a lemenő nap a látóhatár érintésétől kezdve mennyi idő alatt tűnik el. (Ugye, ez is éppen egy nap-átmérőnyi út ideje.)
A jelenséget már Arany János is pontosan leírta a Toldi estéje c. költeményében, amikor a lemenő napról ír: „Megpihen legszélén az égi határnak S int az öregeknek: „benneteket várlak!”.
Vagyis Arany János is megfigyelte, hogy a látóhatár közelében mintha lassabb lenne a nap mozgása. Ennek fizikai – optikai – magyarázata van:
A Föld légköre különböző hőmérsékletű „rétegekből” áll. A talaj felszínéhez közel melegebb, fölfelé egyre hidegebb. Ebből az következik, hogy úgy viselkedik, mint egy üveglencse: megtöri a fény útját a talaj felszíne felé. Így amikor a nap „vonalzóval mérve” már a látóhatár alatt van, a fénytörés miatt még akkor is látjuk. Ezért hosszabb napnyugtakor az az idő, ami alatt a nap egy átmérőnyit „mozdul”, mint amikor a zeniten van.
Modellezzük a Naprendszert!
|