Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Süss föl, Nap! - term.tud. jegyzet A Nap fényt és meleget sugároz. Fizikai szempontból a látható fény és a melegítő infravörös sugárzás egyaránt elektromágneses hullám. Mindössze annyi közöttük a különbség, hogy más a frekvenciájuk és ezzel együtt a hullámhosszuk. A látható fény hullámhossza (az ibolyától a vörösig) 400–800 nm (nanométer) A n prefixum a nano szó (amely görögül 'törpét' jelent) rövidítése, s a milliomod-rész ezredrészét jelenti, vagyis milliárdod-részt, amit matematikailag úgy fejezünk ki, hogy 10–9 (tíz a mínusz kilencediken). Az infravörös (amely 'vörös-alattit” jelent) sugárzás hullámhossza ennél nagyobb: 800–1000 nm. Az infravörös sugárzás melegíti a testet, amelyre rávetül, s amely azt elnyeli. Ezért hősugárzásnak is nevezzük. Technikai úton – az infravörös hullám látható fénnyé alakításával –láthatóvá is tehető. Ezen alapszanak a sötétben is látó (katonai) távcsövek.
A Nap látszólagos vándorlása megszabja a nap hosszát. Csillagászati szempontból ez nem ilyen egyszerű. Egy napnak tekintjük azt az időtartamot, amennyi idő alatt a Föld egy adott pontja ugyanabban a helyzetben „látja” a Napot. Ez a „Nap-nap”, vagy „szoláris nap”. Egy csillagot –mondjuk a Vegát – azonban nem ugyanennyi idő elteltével „lát a Föld” ugyanazon a helyen, hanem kb. 4 perccel hamarabb. Ez a rövidebb nap a „csillag-nap” vagy „sziderikus nap”. A szoláris nap azért hosszabb valamivel, mert ennyi idő alatt a Föld kicsit arrébb megy Nap körüli keringési pályáján, ezért még egy kicsit fordulnia kell saját tengelye körül ahhoz, hogy a Napot megint ugyanúgy „lássa”.
Megmérjük a „csillag-nap” hosszát. Ha szerencsés vagy, és olyan helyen élsz, ahol este (éjszaka) sok csillag látszik – a nagy városokban egyre kevesebb csillagot lehet látni –, akkor magad is megmérheted a sziderikus nap időtartamát.
|