A vörös lidérceket csak 1989-ben sikerül felfedezni pusztán a véletlennek köszönhetően. Azóta sok viharvadász és meteorológus akarja őket megörökíteni, de ez roppant nehéz feladat. A vörös lidércek mindig viharrendszerek felett alakulnak ki az erős villámkisülések nyomán és általában a vihartól felfele terjednek a magaslégkörben. Ezért a megfigyeléshez a vihartól több száz kilométerre kell lenni és elengedhetetlenek az éjszakai jó látási viszonyok, de ekkor is csak a kamerának mutatja meg magát, mivel a felvillanás csak néhány ezredmásodpercig tart. Az első magyar vörös lidérc fotó 2007-ben Sopronból készült egy 500 km-re, Lengyelországban lecsapó vihar felett.

A mocsári lidérc: (bolygótűz) Mocsaras helyeken előszálló s meggyulladt mocsár- gáz ide-oda imbolygó vékony fénye. 

Olyan jelenség, amely a mocsárgáz égéséből adódik. A mocsárgáz jelentős mennyiségű metángázt tartalmazó gázelegy, amely rothadó növényi anyagokból keletkezik. Gyakran öngyulladó foszfor-hidrogén is van benne, így a keletkező metán is meggyullad: ez a lidércfény, mely a mocsár felett halványkék fénnyel imbolyog.

A lidércfény valóban rendkivüli jelenség: láng, amely nem gyújt és nem éget, tűz, amelyet nem olt el az eső. A jelenség tehát nem hőtermelő égés, hanem csak fényjelenség.

Lidércnyomás: az a sajátos és nyugtalanító, félálomban jelentkező érzés, mely szerint az alvón mintha valamely súlyos teher, szörnyeteg, boszorkány vagy ehhez hasonló valamely rémjelenség ülne, s amely az alvót mintegy elzsibbasztja, tétlenné és bénulttá tenni látszik. Felébredéskor az egyén élénken izzad, szíve hevesen dobog és élénk izgalma csak lassanként csökken. Élénk álmú avagy kövér egyének, akik este bőséges vacsorát élveztek, szintén érezhetnek L.-t.  Ellene észszerűen csakis a test edzésével küzdhetünk, tanácsos este csakis könnyü vacsorát elfogyasztani.