Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
|
SEGÉDANYAG
Pásti Csaba Ökológia szakkör (5-8. o.) 1. Olvassátok el a Tenyeres című történetet a Szitakötő folyóirat 9. oldalán! Elvégzünk egy kísérletet. Az előre felvágott celofándarabokat a gyerekek kinyújtott, felfelé fordított tenyerére helyezem. Mi történik? (A celofándarab széle felhajlott. ) Ha megfordítod? Akkor is felfelé fog hajlani. Vajon mi lehet ennek az oka? Próbáljunk magyarázatot találni! Ha van ötlet, akkor próbáljuk kitalálni, hogy hogyan tudjuk bizonyítani vagy cáfolni a feltételezésünket! 2. A gyerekek feltételezései (hipotézisei): - a kéz melege (ha igaz, akkor a fűtőtestre helyezett celofán is felhajlana – nem így történik!) - a tenyér „életvonalai” vannak rá hatással (Ha így lenne, akkor a karunkra, kézfejünkre helyezett celofán nem hajlana fel – de felhajlik!) - elektrosztatikus feltöltődés (Ilyen ötlet is elhangzott, ha ez igaz lenne, akkor pont a tenyér felé hajlana, tehát lefelé a celofán!) - párolgás – ha vékony műanyag lapot helyezek a celofán és a tenyerem közé, akkor a párolgás megszűnik – és a celofán nem sem hajlik fel! – ez az oka! Valóban a párolgás a fő ok. De hogyan párolog a bőrünk és miért? Megbeszéljük a természetismeretből és biológiából tanultakat. A különböző korosztályú gyerekek közösen rakják össze ismereteiket a verejtékmirigyek, izzadás, párolgás, hűtés témakörében, míg mindenki meg nem érti a lényegét. De mi történik a celofánnal? Egy egyszerű nejlondarab vagy vékony műanyag fólia nem alkalmas a kísérlethez? (Kipróbáljuk: nem!) Milyen anyagból van a celofán? Cellulózból. (A celofán cellulóz-molekulái megkötik a nedvességet, s attól megduzzadnak. Ha pedig egy lemez egyik oldala duzzad (azaz kiterjed), a másik meg nem, akkor elkerülhetetlenül meggörbül. )
A növények is beszélnek? A Szitakötő 30. oldalán található egy cikk a növényi kommunikációról. Miután elolvassuk a szöveget, a kommunikációról beszélgetünk. Mi kell hozzá, hogy létrejöjjön? ADÓ, VEVŐ, CSATORNA. Mi zavarhatja? A ZAJ! (Tisztázzuk a fogalmakat, az emberi és állati kommunikációkra is hozunk néhány példát.) 3. De mi a helyzet a növényekkel? Hogyan kommunikálnak „egymással”. Az előbb olvasott cikk is erről szólt, és bevallom nektek, engem is érdekelni kezdett a téma. Beírtam a keresőbe (www.google.hu) a „növényi kommunikáció” szókapcsolatot. Nézzük meg a kapott találatokat! El tudjuk-e dönteni, hogy melyik honlap tartalmaz hiteles, megbízható információt és melyiket nem szabad komolyan vennünk? (Fontos, hogy a gyerekek maguk próbálják eldönteni: hihetünk-e az adott honlapnak vagy sem? Sok jel árulkodhat arról, hogy szenzációhajhász vagy bulvársajtó termékéről van szó amelyben az információk sem mindig hitelesek. A gyerekek saját értékelése, észrevételei után tovább beszélgetünk a hitelesség kérdéséről.) Már a honlapok megjelenése, stílusa is fontos jelzés lehet. A második honlapot (www.astronet.hu...) csillagjegyekkel illusztrálják, ami máris megkérdőjelezi a cikk tudományos értékét. Fontos az is, hogy egy adott honlapon (vagy újságcikkben) olvasott információknak utána tudjunk olvasni, esetleg további információkat találjunk az adott témában. Ha van irodalomjegyzék (hivatkozás), akkor általában már komolyan lehet venni a forrást.
Az első hat találat a „növényi kommunikáció” kulcsszavakra: http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/talanyok/a-beszelo-novenyek-42192 http://euroeco.hu/tovabbi-hirek/hirek/tovabbi-hirek/novenyi-kommunikacio http://ecolounge.hu/vadon/novenyek-kommunikacioja http://www.tisztajovo.hu/erdekessegek/2013/07/18/novenyek-kozti-kommunikacio
|