Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Pásti Csaba Feladatsor Felolvasom a verset. Ki ismeri a mandulát? Mutatok egy képet a gyerekeknek. Ismeritek? Ki evett már mandulát? Tudtátok-e, hogy a marcipán is pörkölt, őrölt mandulából készül – cukor hozzákeverésével. Egyébként a mandula nem őshonos hazánkban, de többfelé termesztik. Díszfának is ültetik. - Nekem ez a vers azért tetszik nagyon, mert sok természettudományos tény bújik meg a sorok között. Keresd meg például azt a sort, hogy „föld melegével telve a kis fa”. Mit tanultatok, a napsugárzás mit melegít fel előbb: a talajt vagy a levegőt? (A talajt és a talaj hője adódik át aztán a levegőnek) - Vagy itt van az a sor, hogy „a kis fa gondja tömérdek”. Miért? (A fiatal egyedek számára a megmaradás nagyon kemény próbatétel – függ a talajtól, napsugárzástól, csapadéktól, más élőlényektől, stb.) - „hívja a méhet”– mi szükség van a méhekre? (A beporzás miatt.) A megporzás lényege, hogy a virágpor, azaz a pollen eljusson a termőre. Mivel azonban a pollen önálló mozgásra képtelen, ezért szállításra van szükségük. Szállító lehet a szél, a víz vagy valamilyen állat (rovar). Mitől függ szerintetek, hogy mi szállítja a pollent? (Vízinövény: víz, nyitvatermők, füvek: szél, feltűnő, színes virágok: rovarok.) Mutatok képeket különböző növény”stratégiáról”. – pl: Pókbangó A méhek is híres „megporzók”. Az USA-ban azonban nagyon sok méh elpusztult az utóbbi időben, vajon mi lehet ennek az oka és a következménye? (Ok: környezetszennyezés; Következmény: beporzatlan növények, terméskiesés.) A kaliforniai mandulaültetvényeken például már „bérlik” a méheket, mert a természetes beporzás mára szinte lehetetlenné vált. A mandulafák virágzása idején az ország minden részéről szállítják a méheket és másfél millió kaptár kerül a mandulafák közelébe. Ha egy kaptárban átlagosan 20 ezer méh található, akkor ez hány méhet jelent összesen? (30 milliárd) - „szirma leszáradt”– a virágból alakul ki a termés (zárvatermők esetében a magházból, a nyitvatermők esetében nem beszélhetünk valódi termésről, a fenyőtoboz például csupán elfásodott virágzat.) Hogyan épül fel a termés? Mindig 3 rétegű termésfalról beszélünk. Az őszibarack esetében például a szőrős héj a külső, a lédús hús a középső és a mag ráncos, kemény burka a belső héj. – A valódi mag ezen belül található. A termés lehet húsos (paradicsom, szőlő) vagy száraz (napraforgó, búza) Csoportos termése van például a málnának. (A valódi termések a pici gömbök.) A természetben sokféle „módszer” létezik a temrések terjesztésére. De miért kell a terméseket „terjeszteni”? (Ha távolabb kerül a „szülőtől”, akkor nagyobbak a túlélési esélyei: több fényt, vizet, tápanyagot kap.) Ha van idő, néhány jellegzetes „termésszállítóról” is beszélhetünk: szél – (pitypang, kőris, juhar), víz (tündérrózsa), állatok (nyest, léprigó). |