Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
|
SEGÉDANYAG
Bíró Szilvia Jövőműhely módszer SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK â SZÍNES JÖVŐ
A szürke hétköznapok c. szinte kínálta magát, hogy a 6. a osztály kipróbálja a jövőműhely aktivizáló módszert, amely a közösségfejlesztés folyamatának igazán látványos állomása. A módszer kiindulópontja, hogy felébresszük a formálódó közösség cselekvési kedvét. Mivel még igen csak a módszer megismerésének elején vagyunk, nem tudok 100%-os sikerről beszámolni, de ígérem, az őszi beszámolóban néhány gondolat erejéig visszatérek rá. Mi is az a jövőműhely? Az osztály tagjai először önállóan, kiscsoportokban dolgoznak. Ebben már nagy tapasztalatunk van, a kooperatív elemeket is bele-belecsempésszük a tevékenységbe.
Kritikai szakasz A tagok önállóan a közösséget érintő problémákat gyűjtenek. Ezek- Szakács Enikő írásának megfelelően- az iskolai élethez kapcsolódnak. Itt természetesen értelmeztük az „egy helyben toporzékoló” intézmény lehetséges jelentéseit; a szóbeli feleletek nehézségeiről is szót ejtettünk; jellemeztük a pedagógusok megnyilvánulásait (…) Ezután következik a problémák nyilvánossá tétele, a saját gondolatok megosztása a többiekkel→ közös beszélgetés. Nem minden probléma azonos fajsúlyú: a gyerekek pontozással dönthették el, számukra mi jelenti a fő gondot az iskolában. 10 pontot kellett a problémák között szétosztani olyan arányban, ahogyan ők azt érezték. Ezzel már márciusban is próbálkoztunk, de akkor még nagyon nehézkes volt a feladat megértése. Azóta finomodott az érzékenységünk, és néhány tanuló egész ügyesen „gazdálkodott” a pontjaival. Az újabb közös beszélgetés után kiderült, hogy közösségi szinten „atüdőmetkikiabálomnekedkisfiam” tanárok jelentik az egyelőre megoldhatatlannak látszó problémát.
Fantázia szakasz Eddig jutottunk a módszer gyakorlásával, de röviden vázolom a további részleteket is a vállalkozó kedvű kollégák számára. Ebben a szakaszban kiscsoportokat alakítunk, amelynek tagjai fantáziaprojektet hoznak létre. Feladatuk: pénz, eszköz, technika, szakértelem a rendelkezésükre áll, hogy elképzeljék, milyen lesz az a közösség, amelyre már nem lesznek jellemzők a kritikai szakasz problémái. Fontos, hogy ne korlátozzuk a tanuló fantáziáját. A nyilvános beszélgetés után a sok kis projektből egy közös elképzelés születik-konszenzus alapján.
Realitás szakasz Új összetételű kiscsoportokat hozunk létre, akik a fantáziaprojektből kiemelik a megvalósítható elemeket, és „összeraknak” egy valóságprojektet. Most már csak a cselekvési terv van hátra: a problémához feladatot, ahhoz felelőst ill. határidőt rendelünk.
Természetesen a jövőműhely után az adott intézmény nem változik meg máról holnapra. Miért érdemes mégis néhány osztályfőnöki órát rászánni?
Kedves Kollégák! Higgyétek el, azok a csodálatos színek – az álomfehér, a bársonybarna, a skarabeuszöld – jelen vannak a szürke iskolában is, csak tudni kell meglátni őket!
Ehhez kívánok sok sikert és kitartást! |