1.     Beszélgetés a cikk alapján a tavaszi illatokról, a szaglásról, az alapvető szagokról, s arról, hogy az illatanyagok különböző töménységen teljesen más érzetet keltenek.

2.     4 fős csoportokban információ átadó játékot játszunk. A cikk kiemelt, szövegdobozokban szereplő leírásaiból (a 4 eredetiből kis változtatással 5-öt készítettünk) kellett húzni egyet-egyet a csoportoknak. A csoport első tagja felolvasta a másodiknak a kapott szöveget. A másik két gyerek addig kint várakozott. Majd bejött a harmadik, meghallgatta mire emlékezett a második, majd ezt ő is továbbmondta a negyediknek. A szövegeket lásd az oldalsó linken.

Nagyon tanulságos volt ez a játék. Mennyire sikerül megérteni az elhangzott szöveget, mi marad meg első hallásra belőle, ki tudja-e magát fejezni a továbbmondó játékos, mire emlékszik, mit felejtett el. Hogyan ferdülnek el az információk az átadáskor? Mikor, milyen helyzetben vésődnek be legjobban az ismereteket?: Akkor, ha meg kell rá tanítanunk másokat.

3.     A tanulságokat a végén megbeszéltük. Többen is mondták, hogy azt a szöveget, amivel az ő csoportjuk dolgozott, egészen pontosan tudják, a többiekét, akikét csak hallgatni kellett, már kevésbé.

4.     Az óra második felében „illattárlaton” vettünk részt. 9 féle szagot (illatozó anyagot) készítettünk elő még az óra előtt, poharakkal lefedett kistányérokon. Az illatokat besorszámoztuk. Mindenkinek végig kellett szagolgatni anélkül, hogy látta volna, mi van a pohár alatt. ( a poharak tetején kisebb nyílások voltak, azokon lehetett beleszimatolni). Közben feljegyezni sorszám szerint, hogy mit szagoltunk.
Az anyagok: paprikakrém, nárcisz, fokhagyma, vörös hagyma, narancs, fahéj, torma, őrölt kávé és vaníliacukor voltak. Amikor mindenki végzett, felemeltük a poharakat, és ki-ki rácsodálkozhatott az általa fel nem ismert anyagokra. Vagy meg is kóstolhatta. Nagy élmény volt!