bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Színes a világ! - term.tud. kísérletek

Diverzitás

 
„Szín- forma- és minta-sokféleség a természetben”
 
Mitől fehér a liliom?
 
Fehér szirom-színanyag nincs. A vizes papír nem fehér. Őszülés.
 
1) Fehér papírlapot teszünk egy írott felületre.
2) Megnézzük, hogy mennyire látszanak át a papírlapon a betűk.
 
3) Vizet cseppentünk a papírlap egyik helyére, s az ujjunkkal „belenyomkodjuk” a papírlapba.
 
4) Étolajat kenünk a papírlap egy másik helyére.
 
5) Megnézzük, hogy ezeken a helyeken hogyan változott a papírlap színe és átlátszósága.
 
 
 
A papírt alkotó cellulóz-rost önmagában átlátszó lenne (ld. cellofán!), a papír mégis fehér (ha nem színezik). A kristálycukor kristályai önmagukban színtelenek és átlátszók, acukortartóban lévő kristálycukor mégis fehér. Ugyanez érvényes a konyhasóra és mégnagyon sokféle fehérnek látszó, porszerű anyagra. Ennek a fénytörés a magyarázata.
 
A kristálycukorra eső fény útja nagyon „kusza”. Ugyanis a cukorkristály és a kristályok közöttilevegő törésmutatója (fénytörő képessége) erősen eltér. Ebből következően a fénysugarak iránya a kristályokba való belépéskor és az onnan való kilépéskor is megváltozik. Ennek lesz az a végeredménye, hogy a fénysugarak a cukor-halmazban összevissza, minden irányba mennek. Így a szemünkbe is jutnak. Ezért látunk fehér színt.
 
Ugyanez történik a papír esetében is. Ott a cellulózrostok és a közöttük lévő levegő sokszoros váltakozása – és a két anyag nagy törésmutató-különbsége – okozza a jelenséget.
 
Ez a magyarázata a virágok fehér színének is. Fehér festékanyag a virágszirmokban nincsen. Ott is a növényi rostok és a közöttük lévő levegőbuborékok adják a fehérséget.
 
Kulcskérdés, hogy a két közeg anyaga erősen különbözzön fénytörő-képesség tekintetében. Ha a papír rostjai közé vizet vagy olajat juttatunk – amelyeknek csak kevéssé tér el atörésmutatója a cellulózrostokétól –, akkor a fent leírt jelenség megszűnik, a fénysugaraknem törnek összevissza a halmazban, hanem lényegében egyenesen folytatják az útjukat a halmazon keresztül. Ilyenkor a halmaz átlátszóvá válik.
 
Az ősz hajszál „fehérségét” szintén a festéksejtek és a közöttük lévő levegő-buborékok adják.
 
 
 
A habok világosak.
 
1) Pohár aljára teszünk 3-4 mm magasságig vizet.
 
2) Ebbe szórunk nagyon kevés permanganátot és teszünk konyhai mosogatószert.
 
3) Egy szívószállal kevergetjük, majd habot fújunk, hogy tele legyen a pohár.
 
4) Összevetjük a pohár alján lévő oldat és a hab színét.
 
 
 
A jelenség részben azonos az előző vizsgálattal. A habok mindig világosabbak és fehérebbek, mint a kiindulási oldatok. És nemcsak azért, mert a habokban (egy adott rétegvastagságban nézve) kevesebb maga a színes oldat, hanem a fent leírt optikai jelenség miatt is. A színtelen vízen képződő hab sem színtelen, hanem fehér.
 
 
Diverzitás és ökológiai stabilitás.
 
 
Hányféle növényt eszünk összesen?
 
 
1) Listázzuk azokat a növényeket, amelyeket akármilyen formában megeszünk. Lehetséges kategóriák: 1) alap-tápanyagok (búza, rizs, krumpli stb.), 2) zöldségek (hagyma, zöldpaprika, sárgarépa stb.), gyümölcsök (alma, szilva, dió stb.), fűszerek (bors, köménymag, vanília stb.), egyéb (sáfrány, lenmag stb.)
 
2) Válasszuk külön a hazánkban termő és a más égtájakról származó növényeket!
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek