bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Színes a világ! - term.tud. jegyzet

 

A színesség előnyei, hátrányai 

Az állatok között inkább a hímek színesek, a nőstények „semlegesebb” színűek. Ennek magyarázata: a vemhesség és az utódgondozás ideje alatt a nőstény nagyobb veszélynek van kitéve, ezért számára különösen fontos, hogy rejtve maradhasson. Ha feltűnő színű lenne, könnyebben észrevennék a ragadozók. De hát akkor „mire jó”, hogy a hímek meg színesek? Őket nem fenyegetik ragadozók? Dehogynem. Itt másféle szelekcióról, kiválogatódásról van szó. A nemi szelekcióról.

A nőstények előnyben részesítik azt a hímet, amelyik színesebb. Így annak inkább van módja utódokat nemzeni, s így a „színesebbség” génjét nekik továbbadni. Fajfenntartás szempontjából tehát a feltűnő hímek előnyben vannak. Ugyanakkor az önfenntartásuk nehezebb; nekik ezzel a feltűnő „ábrázattal” is meg kell védeniük vagy elmenekíteni magukat. Erre nyilván a legrátermettebbek képesek. Olyan ez, mint amikor a népmesékben nehéz próbatételeket kell kiállnia annak, aki el akarja nyerni a királylány kezét.

Néha ez a nemi szelekció „túlszalad”. Pl. a paradicsommadár hímeknek ma már olyan hosszú tollfarka van, hogy amiatt majdnem röpképtelenek. A gímszarvas bikák óriási agancsa nemcsak a súlya meg az óriási anyagveszteség miatt jelent hátrányt (hiszen minden évben elhullatja és újra növeszti). Képzeljük el, hogy egy sűrű, bozótos erdőben milyen nehéz lehet gyorsan futni azzal a terebélyes, ágas-bogas koronával!

 

A fénytörés 

A levegőből üvegbe érkező fénysugár nem egyenesen halad tovább, hanem megtörik az útja. Ezt nevezik fénytörésnek. Ha abban a pontban, ahol a fénysugár eléri az üveget, egy képzeletbeli merőlegest húzunk az üvegfelületre (ez a „beesési merőleges”), könnyen meghatározhatjuk a „törés” irányát. Ha „optikailag sűrűbb” közegbe érkezik a fény, a beesési merőleges felé „görbül” az útja, fordítva pedig attól elfelé. A törés mértékét a két közeg anyagi sajátosságai szabják meg. A levegő fénytörő képessége (törésmutatója) kicsi, a vízé nagyobb, az üvegé még nagyobb, s a gyémánté kiugróan magas (ezért alkalmas ékszerkészítésre).

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek