bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Az üveghegyen innen - term.tud. jegyzet

 

Üvegfajták

Nátronüveg (közönséges vagy normál ablaküveg). Alapanyaga a kvarc mellett a szóda és a mészkő. Nagy mennyiségben készítenek belőle olcsó üvegárut, pl. poharakat, palackokat, ablaküveget, konzerves üveget stb.

Káliüveg (kristályüveg vagy csehüveg). Alapanyaga a kvarc, a hamuzsír és a mészkő. Optikai tulajdonságai jók, fényét csiszolással növelik. Hőálló, ezért laboratóriumi üvegeszközöket, dísztárgyakat, értékesebb háztartási eszközöket (pl. poharakat) készítenek belőle.

Ólomüveg. Gondosan, nagy tisztaságban előállított üvegfajta. Sűrűsége nagy. Könnyen csiszolható. Csillogó, nagy fénytörésű, összekoccintva kellemesen csengő hangot ad. Dísztárgyakat, poharakat, tálakat, tálcákat stb. készítenek belőle. Csiszolt változata az értékesebb és drágább. Optikai lencsék gyártására is használják.

Hőállóüveg. Hőtágulása kicsi. Jó hőállóságát a bór- és az alumínium-oxid tartalomtól nyeri. Háztartási üvegárut (pl. kávéskészlet), laboratóriumi eszközöket (pl. lombik) és izzókat készítenek belőle.

Tej- és opálüveg. Gyártásánál homályosító anyagokat adagolnak az üvegolvadékhoz. Így az üveg matt, nem átlátszó, bizonyos mértékig hőálló lesz. Fehér változata a tejüveg. Edényárukat (pl. étkészleteket stb.), lakásvilágítási eszközöket (pl. fénycsövet, lámpaburát stb.) készítenek belőle.

Kvarcüveget tiszta szilícium-dioxidból állítanak elő. Vegyszerállósága, hőállósága igen jó, kitűnően viseli a hőmérséklet-változást. Például készülnek kvarcüvegből laboratóriumi eszközök, kisülő csövek.

Vízüveg. A szilícium-dioxid mellett csak szódát tartalmaz. Őrlemény vagy vizes oldat formájában kerül forgalomba. Felhasználják faszerkezetek lángmentesítésére, festékekbe adalékanyagként.

Cukorüveg. Igazi üvegnek tűnik, de a valóságban cukorból készül, és a filmekben ugranak át rajta, vagy roppantják össze, de nem okoz sérülést.

Edzett üveg. A méretre vágott táblákat kemencében melegítik, amíg a felülete kissé meglágyul, majd hirtelen levegővel vagy olajfürdőben lehűtik. Ha eltörik, apró darabokra esik szét, és nem szilánkosodik.

 

Az üveg: amorf anyag 

Amorf azt jelenti, hogy ’forma nélküli’, azaz ’alaktalan’. Egy szép üvegtárgy láttán ez elég furcsán hangzik. Ebben az esetben ugyanis a „forma” nem a külső, szemmel látható alakot jelenti, hanem az anyag belső szerkezetét. Azt, hogy az anyagot alkotó részecskék (atomok, molekulák, ionok) valamiféle szabályos rendben helyezkednek el, vagy „összevissza”. A kristályok alkotórészecskéi valamilyen mértani rend szerint helyezkednek el. Ezek az „igazi” szilárd anyagok. Az üvegnek azonban nincs belső szabályossága; a részecskéi összevissza helyezkednek el. Mint a folyadékok részecskéi. Az üveg így nem is igazán szilárd anyag, hanem „lehűtött, de mégsem kikristályosodott folyadék”. Ezért nem hirtelen, egy adott hőmérsékleten olvad és dermed meg, mint a kristályos anyagok, hanem fokozatosan, átmeneteket képezve.

Amorf anyag elég sok van a környezetünkben. Pl. az aszfalt, amelyen járunk (a járdán).

Az amorf anyagok nem stabilisak: a részecskéik „szeretnének” a helyükre kerülni, azaz valamilyen kristályos szerkezetbe épülni. Ha azonban az anyag olyan kemény, mint az üveg, az ionoknak nagyon kicsi a lehetőségük, hogy szabályos mértani rendbe rendeződjenek, hiszen nemigen tudnak a helyükről elmozdulni. A nagyon kicsi azonban nem nulla. Sok-sok évszázad alatt a részecskék egy része mégiscsak kristályba rendeződik. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyon régi üvegek opálosak, hiszen belsejükben (az átrendeződés miatt) sok igen picike rés, repedés van.

Hirtelen lehűtéssel ma már fémeket is tudunk amorf állapotban megdermeszteni. Ezek az üvegfémek. Fizikai sajátságaik nagymértékben különböznek a „normális” fémekétől, s ez új felhasználási lehetőségeket rejt magában.

 

Hogyan készül a tükör? 

Az ókorban még nem üvegtükröket használtak, hanem ezüst vagy rézlemezt csiszoltak, políroztak olyan simára, hogy szépen tükrözzön. Ebben nézegette magát Aphrodité (azaz Vénusz) is. Ez az alapja, hogy a réz alkimista jele (?) egyben a Vénusz bolygónak és a biológiában a női nemnek a jele, hiszen ez egy nyeles réztükör egyszerűsített rajza. A fémtükrök az oxidáció hatására idővel elhomályosultak, ezért mondja Szent Pál, hogy „Mert most tükör által homályosan látunk”(1Kor.13,12).

A mai üvegtükrök úgy készülnek, hogy nagyon vékony ezüst-réteget visznek fel az üveg hátoldalára ezüst-amalgám formájában. (Az amalgám fémek higannyal alkotott ötvözete.) Majd ezt bevonják védőréteggel.

 

Tükrözés, szimmetria 

A tükörkép nagyon érdekes. Ha fél méterre állok a tükörtől, s úgy nézem magamat benne, úgy látom, mintha a tükörképem 1 méter távol volna tőlem. Azonkívül a tükörképen minden fordítva van. Ha a jobb szemem mellett van anyajegyem, akkor a tükörképemnek a bal szeme alatt látszik a folt. Kép és tükörkép úgy viszonylik egymáshoz, mint a két kezünk.

Amit közönségesen tükrözésnek nevezünk, azt a matematika tengelyes tükrözésnek hívja (a „tengely” a tükörnek felel meg). Van középpontos tükrözés is (ami eredményében ugyanaz, mint a 180o-os elforgatás). Középpontos tükrözés esetében a két alakzat nem úgy viszonylik egymáshoz, mint a jobb és bal kezünk, hanem azonos a körüljárási iránya, vagyis ugyanaz az alakzat, csak máshol.

A tükrözés mindig valamiféle szimmetriát eredményez. A természetben, a művészetben és a mindennapi tárgyak esetében is rengeteg tükrözéses szimmetriát láthatunk.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek