bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Barlang - term.tud. jegyzet

 

A természetes vizekben mindig vannak oldott sók, pl. karbonátok. Ezek közül az egyik leggyakoribb a kalcium-hidrogén-karbonát [Ca(HCO3)2], amely a vízben nagyon rosszul oldódó kalcium-karbonát [CaCO3, azaz mészkő] „testvére”. A karbonát és hidrogén-karbonát egymásba alakulása attól függ, mennyire szén-dioxidos a víz. (Pontosabban szénsavas, hiszen a szén-dioxid [CO2] vizes közegben nagyrészt szénsavvá [H2CO3] alakul.) Ha egy karsztbarlangba beszivárog a víz, abból lassan cseppkőbarlang lesz. A barlang fölötti talajon átszivárgó víz a talaj levegőjéből sok szén-dioxidot nyel el, így szénsavban gazdag, ezért feloldja a karbonátot hidrogén-karbonát formájában: CaCO3 + H2CO3 →Ca(HCO3)2

Amikor ez a hidrogén-karbonátos víz beérkezik a barlangba (ahol nem olyan magas a levegő CO2-tartalma), eltávozik belőle a CO2, csökken a H2CO3-tartalom, s a fenti folyamat fordítva megy végbe. Kiválik a vízben oldhatatlan mészkő: Ca(HCO3)2 →CaCO3 + H2CO3 →CaCO3 + H2O + CO2

Ugyanezen az úton keletkezik a vízmelegítésre használt edények falán a vízkő, csak ott nem azért távozik a vízből a szénsav (szén-dioxid), mert a víz más összetételű levegővel érintkezik, hanem mert a szénsav „nem bírja” a melegítést, attól elbomlik.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek