Magzatvíz

Az első víz, amivel találkozunk anyánk méhében. Miért jó, hogy a magzat vízben van? Sok szempontból.

A vízben lévő magzati testnek alig van súlya a rá ható felhajtóerő miatt. Ezért gyakorlatilag lebeg a magzatvízben. Minthogy majdnem súlytalan, az anya testhelyzetétől teljesen függetlenül, bármely helyzetben egyensúlyban van, s nem nyomódik a méh (pontosabban a magzatburok) falának.

A vízben – miként bármely folyadékban – a nyomóerő minden irányban egyformán hat, ezért a méhet valamely irányból érő nyomást „teríti”, azaz nagyobb felületre osztja el. Így csökken a veszélye, hogy a magzat károsodik.

A víznek kiemelkedően magas a fajhője, másképpen fogalmazva nehezen melegszik, s nehezen hűl. Ezért a víznek – a magzatvíznek is – hőmérséklet-kiegyenlítő hatása van, vagyis fékezi az esetleges külső hőmérséklet-változásokat. A magzat tehát már csak ezért is viszonylag állandó hőmérsékleten van.

Víz a bolygókon

A Föld a költői „kék bolygó” nevet is kapta, minthogy a felszínének 71%-át víz borítja. Nem véletlen, hogy a víz nyomait keresik a tudósok a bolygókon, mert – jelen tudásunk szerint – csak vizes közegben lehetséges élet. Van azonban a Naprendszerben két olyan égitest is, amelyiken sokkal több víz van, mint nálunk. A legtöbb víz a Szaturnusz körül keringő holdon, a Titánon van. Utána következik a Jupiter holdja, az Europé, s vízmennyiség szempontjából csak a harmadik a Föld. Óriási különbség azonban az első kettő és a mi bolygónk között, hogy azokon a H₂O vagy jég formájában található, vagy mélyen a hold felszíne alatt. Életnek tehát vajmi kevéssé adhatnak otthont.

Sűrűség – fizikai mértékegység

Egy homogén test tömegének (súlyának) és térfogatának hányadosa. Jele ρ ( görög ró)

SI-mértékegysége: kilogramm/köbméter (kg/m3), további egységei g/cm3, kg/dm3,

Ezüstös homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott. A homok néha egészen tiszta kvarcszemcsék tömege, amire ha rásüt a nap, ezüstösen csillogó homokot látunk.

Tej

Zömmel a tej is vízből áll. Közel 90%-a víz, s csak a többi zsír, fehérje, cukor, vitamin, ásványi anyag stb.

A tejben lévő cukor a tejcukor. A répacukor és nádcukor (szaknyelven szacharóz) között csak az a különbség, hogy miből állítják elő; ezt jelzi a neve. A tejcukor (laktóz) esetében azonban a ’tej’ előtag nemcsak az eredetet jelzi, hanem azt is, hogy ez másfajta cukor, mint amit a teába teszünk (akármiből is vonták ki). Mindkettő diszacharid, azaz „kettős cukor”, vagyis két cukormolekula összekapcsolódásával keletkezik. A kettő közül az egyik mindkét esetben a szőlőcukor (glükóz), a másik a répacukor esetében a gyümölcscukor (fruktóz), a tejcukorban pedig a galaktóz. (Ennek nincs külön magyar neve, de a tudományos neve árulkodik arról, hogy a tejhez köze van, ugyanis gala görögül tejet jelent; l. galaktika = tejút!)

A diszacharid molekulák nagyok, ezért nem tudnak felszívódni a bélfalon keresztül. Ha azonban egy emésztőnedv (enzim) megemészti, azaz kettébontja két kisebb cukor-molekulává, már fel tud szívódni. A tejcukrot nem tudja bontani az az enzim, amelyik a répacukrot emészti; ahhoz másik enzim kell. Ez a másik enzim a laktáz. A laktáz enzim teszi lehetővé a csecsemő számára az anyatejben lévő laktóz megemésztését, fölszívását és felhasználását. Ez az enzim azonban embertársaink kisebb-nagyobb hányadában a gyermekkor elmúltával már nem termelődik. Ezek az emberek felnőtt korukban nem tudják megemészteni a tejcukrot. Az emésztetlen tejcukor (vagyis a diszacharid) molekulák – minthogy nem tudnak felszívódni a bélből a vérbe – bevonatot képeznek a bél belső falán. Ez a bevonat gátolja a bélből a folyadék felszívását, ezért ebben az esetben ennek az embernek híg lesz a széklete, vagyis hasmenése lesz.

Az európai népek körében a felnőtt lakosság kb. ¼-e nem tudja emészteni felnőtt korában a tejcukrot (azaz: lakóz-intoleráns). Az ázsiaiaknak nagyjából a fele, a négereknek pedig csak az 1/3-a ihatja felnőttként is a tejet hasmenés nélkül. A savanyú tejből készült étkek (kefir, tejföl, túró, sajt) már nem tartalmaznak tejcukrot, ezért azokkal semmi gond nem lehet ebből a szempontból. (Ehhez képest egészen más dolog a „tej-érzékenység”, mert az nem a tejcukorral, hanem a tej fehérjéivel kapcsolatos probléma.)