bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG
Dicsérdi Józsefné
Halászati módszerek

Párosítsd a módszer nevét és leírását!

 

1…………………………

Passzív halászati módszer, amely a halak iránytartó tulajdonságán alapszik, vagyis azon, hogy a hal, ha akadályba ütközik, általában csak akkor változtat irányt, ha “meggyőződött” arról, hogy az leküzdhetetlen. Így a rekesztő szerszámok tölcsérszerűen keskenyedve vezetik a halat a tulajdonképpeni halcsapdába, ahonnan az már nem tud megszökni.

 

2…………………………………………….

Aktív halászati módszer, melyet mind tógazdaságokban, mind a természetes vizeken, mind folyó, mind állóvizeken széles körben használnak. Mivel egyszerre nagy mennyiségű hal megfogására alkalmas, a nagyüzemi halászat egyik legfontosabb módszere. Működési elve, hogy a háló, amelynek tetejét a felszínen tartják a felinhez rögzített úszók, alját pedig lehúzza az ólmozott alin, a vízben függőleges falat képez. Ezzel a hálófallal körbekerítenek egy területet, majd a hálót körbe összehúzva vagy a partra kihúzva fogják meg a bekerített területen található halakat.

 

3……………………………………

Aktív halászati módszer, amely azon alapszik, hogy a hal veszély esetén nem fölfelé, hanem lefelé és oldalra igyekszik menekülni, ezért az alatta levő, hirtelen emelt hálóba beleszalad. Általában partról vagy ladikból történik a halászat, a háló függőleges irányú vízbemerítésével, majd gyors kiemelésével. A háló mindig U alakban többé-kevésbé öblösödő.

 

4…………………………………..

Aktív halászati módszer, amelyhez legalább két ember kell, akik közül az egyik a hálót tartja, a másik pedig a háló irányába tereli a halakat.

 

5……………………………………

Passzív halászati módszer, amely azon alapszik, hogy a vízben levő hálót, amely számottevő ellenállást nem fejt ki, a hal eltolni igyekszik, és eközben belegabalyodik v. beszorul a hálóba. Állóvizeken használják, klasszikus formája a marázsa. Ezt a vízbe süllyesztik, lazán, hogy ne fejtsen ki ellenállást. A nekiütköző hal, miközben tolja maga előtt, úszóival, kopoltyúfedőivel beleakad a finom hálóba, és miközben szabadulni próbál, egyre jobban belegabalyodik. Megfelelő szembőségű hálónál fejjel még át tud bújni a hal a szemeken, utána viszont megakad, ezt tükrözi a kopoltyúháló elnevezése. Tudományos célokra elterjedten használják a paneles kopoltyúhálót, amely különböző szembőségű panelekből áll, így különböző méretű halakat egyszerre lehet vele megfogni

 

6……………………………………………….

Aktív halászati módszer, amelynek során a hálót általában a fenéken, folyásirányban vontatják. A hal általában folyásiránnyal szemben helyezkedik el az áramló vízben, és ebbe az irányba is kezd menekülni, és így akad bele a hálóba. Más esetekben a part felé vontatják a hálót, amely így a parttól a nyílt víz felé menekülő halakat fogja meg.

 

7………………………………………..

 

Aktív halászati módszer, amely azon alapszik, hogy a hal oldalt és lefelé menekül a veszély elől, és így, ha a felülről rádobott háló súlyozásánál fogva gyorsabban süllyed, mint ahogy a hal úszni tud, ez nem tud a hálóból kimenekülni.

 

8………………………………………..

Aktív halászati módszer, amellyel sekély vízben, keresve fogják meg a halat. Legősibb fajtája a puszta kézzel történő tapogatás. Ez vízmentén történik, ugyanis a hal az enyhe érintésre, ha az víz mentén történik, nem reagál. Így a halász vízmentén történő enyhe simogatással kitapogathatja a halat, majd erősen megragadva kikaphatja a vízből.

 

9……………………………………………….

Általában a sekély vízben lesben álló csuka fogására használt aktív fogási módszer. A legősibb halászati módok közé tartozik. Eszköze a bot végére rögzített csapóhurok. Ezt a vízben észrevett csuka előtt beengedik a vízbe, viszonylag messze a haltól, majd a víz áramlásának irányában úsztatják, úgy, hogy a hurok ráússzon a csuka fejére. Ekkor aztán a bot hirtelen rántásával a hurok megszorul, és a hal kiemelhető.

 

10…………………………………………………..

Aktív halászati módszer, amellyel a víz felszínére jövő vagy a vízközt észrevett hal ejthető el. Az egyik legősibb halászati mód. A szigonyozás történhet vaktában vagy szemre, nappali fénynél, vagy éjszaka, világítás mellett, a szigonnyal döfhetnek vagy dobhatják. A szigonyokra általában jellemző volt a visszahajló szakáll, amely a húsban megakadva megakadályozta a megsebzett hal elszabadulását. A szigonyok kialakítása rendkívül változatos volt, csak bizonyos esetekben figyelhető meg az anatómiai jellegekhez alkalmazkodó, állandósult forma. Ilyen pl. az angolnaszigony, amelynek két szélső, széttartó kése közrefogja a hal testét, úgy, hogy a gerinc pontosan a középső, szúró ág alá kerüljön.

 

11…………………………………………………

Magyarországon használata csak bizonyos, indokolt esetekben engedélyezett (pl. tudományos vizsgálatok, ivadékmentés, stb.), és ilyenkor is csak vizsgázott kezelő végezheti, bevizsgált géppel. Az alkalmazott áramtípustól függően megkülönböztethetünk egyenáramú és váltóáramú elektromos halászatot. Magyarországon csak az egyenáramú halászgépek használata engedélyezett, mivel a váltóáram komoly károkat, sérüléseket okozhat a halaknak.

Rekesztő halászat , Tapogató halászatHurokvető halászat,  Szigonyos halászat,   Elektromos halászat,  Állító halászat,   Kereső halászat,  Vető halászat,  Kerítő halászat, Emelő halászatHajtó halászat

Irodalom: www.haki.hu

 

MEGOLDÁS: 

1. Rekesztő halászat

2. Kerítő halászat

3. Emelő halászat

4. Hajtó halászat

5. Állító halászat

6. Kereső halászat

7. Vető halászat

8. Tapogató halászat

9. Hurokvető halászat

10. Szigonyos halászat

11. Elektromos halászat

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek