A feladat leírása:

5-10 tanuló vesz részt a feladatban. Egy valaki bent marad, a többiek kimennek. Az első tanulónak felolvassuk a mondát a Balaton keletkezéséről, aki igyekszik mindent megjegyezni, és továbbadni a következő gyermeknek. Majd bejön egy újabb tanuló, neki a második meséli el, és így tovább. A szöveg első hangoztatásakor igyekezzünk kihangsúlyozni a kiemelt elemeket. A szöveg végén külön is olvasható, hogy melyek azok a kifejezések, amelyeket az utolsó tanulónak is vissza kell adni.

Vetélkedő is lehet a csoportok között.

A Balaton keletkezése

(monda)

            Réges-régen, amikor még Hunor és Magor, Ménrót fiai nem vezették a magyarokat a Kárpát-medencébe, hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger öble borította. Ahogy telt-múlt az idő, ez a tenger nagyon elunta magát, mert semmi érdekes nem történt, és elment, de itt hagyta kisöccsét, akit Pannon-tónak hívtak.

            Ez a tó nem szeretett egyedül lenni, barátokat szerzett hát, mégpedig kedves kis folyócskákat, akik rendszeresen szaladtak is hozzá. De óvatlanok voltak, mert a túl sok hordalék, amit magukkal vittek, lassan síksággá töltötte fel a tavat.

            A Pannon-tó mérges lett, amiért cserbenhagyták a barátai, ezért a Föld magjával szövetkezett, mire az a felszínre tört. Ennek következtében hegyek keletkeztek, akik később egy tárgyaláson tanúskodtak is – ezért tanúhegyeknek is nevezik őket –, hogy ők bizony bazalthegyek.

            De a tónak ez sem volt elég! Még nagyobb erőket mozgatott meg, s a kéregdarabok ide-oda táncoltak, s végre egy igazi – bár még száraz – tómeder született. A környezet végre megérezte a feltöltött tó fájdalmát, s ezer meg ezer éven át ezer meg ezer felhő zokogott egyvégtében. Addig-addig, amíg annyi csapadék – mert a sok könny csapadék volt – össze nem hullott, míg a tómederben egy új, hatalmas, gyönyörű tó nem kezdett el tündökölni.

            Így alakult ki a Balaton, Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb, legszebb édesvízi tava.

Arról pedig, hogy a Pannon-tó itt járt, és játszott a folyócskákkal az tanúskodik, hogy az agyagos-homokos üledékrétegben, a pannon üledékben találjuk a „kecskekörmöket”, amelyekről sokan azt hiszik, hogy a Balatonba fulladt kecskék körmei, valójában azonban kagylóhéjak.

1.     Pontusi-tenger

2.     Pannon-tó

3.     síksággá töltötték fel a folyók

4.     tanúhegyeknek

5.     bazalthegyek

6.     kéregdarabok mozgása

7.     kialakult a tómeder

8.     Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb, legszebb édesvízi tava.

9.     pannon üledékben

10.  „kecskekörmöket” = kagylóhéjak