bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

A nemek és nemi szerepek biológiája - term.tud. jegyzet

 

Több tényezőtől, s azok egymásutániságától függ, hogy valaki egyedfejlődése során férfivá vagy nővé fejlődik. Ezeknek a biológiai háttere vázlatosan a következő:

 

Az ivarsejtekben nem kromoszómapárok vannak (miként a testi sejtekben), hanem csak egy sorozat van. Ember esetében ez 23 db kromoszómát jelent. Mindegyik kromoszómán sok-sok gén van, amelyekegymással és más tényezőkkel bonyolult kölcsönhatásbankialakítják a tulajdonságainkat. A nemi tulajdonságok kialakításában szerepet játszó gének döntően az ún. nemi kromoszómán vannak. Ebből két féle van, amelyek (a sejt osztódása közben mutatott alakjuk alapján) az X és Y nevet kapták.

 

A petesejtekben mindig és csakis X kromoszóma van. A hímivarsejteknek azonban a felében X, másik felében Y kromoszóma van. Amikor egy spermium feje behatol a petesejtbe, azaz megtörténik a megtermékenyítés, létre jön a zigóta. Ebben tehát nagyjából 50%-os eséllyel vagy XX, vagy XY nemi kromoszómapár van.

 

Az embrió fejlődésének 7-8. hetében egy szerv-kezdemény az Y kromoszóma hatására herévé alakul, amely azonnal elkezd tesztoszteront (hím nemi hormont) termelni. Lány magzatokban (minthogy nincs jelen Y kromoszóma), ugyanabból a szerv-kezdeményből petefészek kezd kialakulni, amelyek azonban ekkor még nem termelnek hormont. A tesztoszteron erősen befolyásolja a magzat további fejlődését is; ennek hatására alakulnak ki a leendő férfira jellemző külső és belső nemi szervek. Ha valamiért nem termelődik a here-kezdeményben tesztoszteron, akkor a fejlődés női irányba megy, még akkor is, ha az egyed XY kromoszóma-párral rendelkezik.

 

A másodlagos nemi jellegek (testalkat, izomzat, hangszín stb.) alapvetően szintén a nemi hormonok hatására alakulnak ki, de ebben már igen nagy szerepe van társadalmi hatásoknak is. Férfias és nőies szerepeink, életmódunk, viselkedésünk tehát részben genetikailag meghatározott, részben társadalmi hatás (tanulás) kérdése. Bonyolult vizsgálat-sorozatokkal lehet csak megállapítani, hogy adott viselkedési sajátság – pl. a gyerekkori babázásra, szépítkezésre, játék-háborúskodásra, vagy éppen az alkoholizmusra, erőszakos cselekményekre, homoszexualitásra stb. való hajlam – milyen mértékben genetikai, s milyen mértékben nevelési (ön-nevelési) kérdés.

 

Embernél nagyon ritka a valódi hermafroditizmus (az, hogy valakinek férfi és női nemi szervei vannak egyszerre). Ilyenkor csak operáció billentheti a nemi helyzetet valamelyik irányba.

 

Ennél sokkal gyakoribb, hogy külső és belső nemi szerveit tekintve is egyértelműen nő (vagy férfi) valaki, de hormonális zavarok – vagy akár lelki fejlődési zavarok – miatt a másik nemhez tartozónak érzi magát. Napjainkban elég gyakran kerül a bulvárlapok címoldalára, hogy valaki férfiból nővé, vagy nőből férfivá operáltatta magát. Műtét-technikailag ez ma már megoldható. Az azonban kérdés, hogy egy ilyen átalakított ember hogyan „működik” a továbbiakban szexuálisan, ivarsejt-termelés szempontjából, viselkedésileg stb.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek