1.    Rávezető mozgásos gyakorlatok: 

Felkérem a gyerekeket, álljanak párokba. A pár egyik tagja a hátára veszi a másik gyereket és így megy el A pontból B pontba. Majd cserével is megtörténik ugyan ez.

2.    Közös beszélgetés:

Mi történt most? Vitettük magunkat a társunkkal.  Utaztunk, potyáztunk. Mit jelent az a szó, hogy potyáznak? Vajon ilyen történhet az élőlények világában is? A kérdésünkre mindjárt megkapjuk a választ.

3.    Információ átadás:

Közösen elolvassuk a cikket.

Történet átbeszélése kérdések segítségével, szókincs bővítés.

Miről szól a történet? Hányféleképpen utaztak a növények a történetben? Ezek a növények valóban potyautasok? Mi a különbség a mi utazásunk és a növények utazása között? Mi tudtuk, hogy valakit cipelünk a hátunkon, míg a történetben a növények potyáznak.

4.    Ismerkedés a növényekkel:

Az elhangzott növények bemutatása képek formájában. Mindenki megismerheti ezeket a növényeket. (A gyerekek nagy többsége ismerte a növényeket, csak a nevüket nem tudták.) Volt olyan növény, amelyiknek három neve is volt. Ezeket most megtanulhatták pl. bogáncs, bojtorján, patika párlófű stb.

5.    Csoport munka:

Csoportosodjatok annyiasával ahányféleképpen utaztak a növények a történetünkben. (széllel, vízzel, állatokkal, emberekkel,)

Szókereső játék következik:Szitakötő /20. sz. Jenei Beáta – Szókereső segédanyagának használata. Minden csoport kapott egy példányt a szókeresőből.  Feladat: 8 növény nevét elrejtették a betűk közé. Keressétek meg! Keresési irányok megbeszélése.

6.    Egyéni munka:

Ha már találkoztál potyautassal, rajzold le. Az utazó növények c. történetből is lehet ötletet meríteni. (képek csatolása)

7.    Levezetés:

Egy kicsit most mi is utazunk, vonatozunk. Megy a Zsuzsivonat c. dal éneklése, mozgással egybekötve. (képek csatolása)