I. A szövegbefogadás előkészítése

1. Személyes élmények felelevenítése:

 -  Csukjátok be a szemeteket, képzeljétek el, hogy sötét éjszaka van! Mit láttok, mit hallotok, mit érzékeltek? Melyik érzékszervünkkel mit érzékelünk?

2. Próbáljuk ki, milyen, amikor nem látunk a sötétben, és más érzékszervünkre kell hagyatkoznunk! (Érzékelő játék 3 csoportban)

1. csoport: Bekötött szemmel, szaglás alapján találjátok ki, mi van a tálkákban! (narancshéj, szegfűszeg, bors, rózsaszirom stb.)

2. csoport: Bekötött szemmel, tapintás alapján találjátok ki, mit vesztek elő a zsákból!(fenyőtoboz, szivacs, dobókocka, ceruza stb.)

3. csoport: Bekötött szemmel ízlelés alapján találjátok ki, mit kóstoltatnak meg veletek! (méz, só, citromlé stb.)

3. Megtapasztaltátok, milyen sötétben lenni. A Szitakötő folyóirat egyik olvasmánya azokról az állatokról szól, amelyek a sötétben élnek illetve éjszaka tevékenyebbek, mint nappal.

II. Ismerkedés a szöveggel (Jól olvasó tanulók olvassák fel hangosan a szöveget)        

-       Húzzátok alá a szövegben előforduló állatok nevét!

-       A szókártyán levő állatneveket helyezzétek el az állatok képe alá! (táblai munka)

III. A szöveg részenkénti feldolgozása (Páros munka)

-       A párok húzzanak egy állatnevet tartalmazó szókártyát! Keressétek meg az állatról szóló részt a szövegben. Beszámolótokban három kérdésre válaszoljatok!

1, Hogyan alkalmazkodott az éjszakai élethez vagy az örökös sötétséghez?   

2, Milyen érdekességet említenétek meg róla?

3, Van-e olyan információ vagy kifejezés, amely teljesen új számotokra? 

(bagolyköpet, feromon, fényérzékeny sejt, ultrahang, revír, oxidáció stb.)

IV. Összegzés

-       Hogyan egészítenétek ki a hiányos mondatot?  (írásvetítőn)

Sok állatnak nem a látás a legtöbb információt nyújtó érzékszerve a sötétben, hanem a ………………………. és a ………………………… . (szaglás, hallás)

V. Ha figyeltetek a szövegre és társaitok beszámolóira, könnyen megoldhatjátok a szórejtvényt.

(lásd oldalt)

(+VI. Szabó Gizella képes segédanyagának felhasználása a sünökről)