Aki megtömi a libát / bűnt követ el nemcsak hibát.

A libatömés lényege, hogy a liba nyelőcsövén erővel sokkal több tápot nyomnak le, mint amennyit magától megenne. A normálisnál és szükségesnél több tápanyag bevitelével így arra kényszerítjük az állat szervezetét, hogy megnövelje a máját. Ez a libatömés célja. A libamáj ugyanis „aranyárban” kel el a nemzetközi piacon. Az állatvédők itthon is, más országokban is tiltakoznak a tömés ellen, mert állatkínzásnak tartják. Nagyrészt az állatvédők hangos tiltakozásának köszönhetően ma már – legalábbis „jobb helyeken” – valóban nem a fakanál nyelével nyomják le a darabos kukoricát, s nem annyit, hogy már föl sem tud állni a liba, hanem hajlékony gumicsövön keresztül nyomják a pépesített tápot a libák nyelőcsövébe, ez azonban nem nyugtatja meg az állatvédőket. Minthogy a libák nem tudnak panaszkodni, nem tudjuk megmondani, szenvednek-e a töméstől, s ha igen, mennyire.