1. Ki hordhatja az alábbi fejrevalókat?

sipka – sapka – kalap – turbán – cilinder – korona

2. (Előkészítés: Az előbb felsorolt fejrevalókról rajzok készültek.)

A vállalkozó gyerekek a terem közepére állított székre leülhetnek, majd a következő kérdésekre válaszolhatnak:

Miért ezt a fejrevalót választottad?

Mi lenne a kívánságod, ha az adott fejrevalót viselhetnéd?

3. Készítsünk a táblára fürtábrát! Középre a koronához kapcsolódva a király szó kerüljön!

A fürtábra köré sorakoztassuk fel, mi a teendője egy mesebeli királynak!

4. Gyűjtsünk olyan tulajdonságokat, amelyek egy mesebeli királyt jellemeznek!

Olvassuk el Fecske Csaba: A király kalapja című meséjét!

♦ Miben más ez a mese az általunk olvasott népmeséktől?

♦ Keressünk hasonló mesei elemeket, amelyekkel népmesékben is találkozhatunk!

♦ Magyarázzuk meg a következő kifejezéseket! Milyen többletjelentésük van?

„sutba vágta a koronát”

„ugyanolyan könnyűnek érezze magát, mint bármelyik alattvalója”

(szaladt a szél a kalappal) „szárnyakat adott neki”

„a kalap harap a gilisztára”

„nem teketóriázott”

„nem tudta, hova, kihez forduljon”

„a víz elnyelte a kalapját”

„a korona nehéz”

♦ Milyen ellentéte fedeztek fel a „korona nehéz” és a „kedves kalap” kifejezésekben?

Hogyan mutatnak rá a király jellemére?

♦ Készítsetek rajzot a királyról és koronájáról vagy kalapjáról!