bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Vörösiszap és magyar ezüst - term.tud. jegyzet

Az alumínium leggyakoribb érce a bauxit. Ebben Al2O3 (alumínium-oxid) és Fe2O3 (vas-oxid) van. Az utóbbi adja a rozsdavörös színét. Nem könnyű elválasztani az alumíniumot az oxigéntől, ezért sokáig csak gyanították, hogy ebben az ércben valami olyan fém van, amelyet még nem fedeztek fel. Csak a nagyon reakcióképes nátrium és kálium fölfedezése után vált lehetségessé az elemi alumíniumfém előállítása; ezek ugyanis „elveszik” az alumíniumtól az oxigént, s megkapjuk a tiszta alumíniumot. Így állították elő 1825-ben az első alumínium-morzsát. Később odáig fejlődött az előállítás technikája, hogy az 1855. évi párizsi világkiállításra már egy 1kg-os tömböt vittek. Ma mulatságos volna világkiállításon szerepeltetni az alumíniumot, hiszen életünk mindennapi részévé vált.

 

A mai alumínium-gyártás első lépése a lúgos feltárás. Ennek a bauxitban lévő fehér alumínium-oxid és a vörös színét adó vas-oxid szétválasztása a lényege. Savval kezelve mindkettő feloldódna, ezért azzal nem jutnánk közelebb az alumínium-oxid kinyeréséhez. Az alumínium olyan fém, amely (s amelynek vegyülete) nemcsak savakkal reagál (pl. sósavval), hanem erős lúgokkal is. A vas nem ilyen. Ezért a nátronlúgban csak az Al2O3 oldódik fel, a Fe2O3 nem. Az leülepszik a zagy aljára, vagy leszűrhető. Ez a vörösiszap, amely zömében vas-oxid, tehát a megfelelő technológia kidolgozásával akár vasgyártási nyersanyag is lehetne.

 

Korund.Az alumínium ércében, a bauxitban alumínium-oxid van. Az Al2O3 kristályok nagyon kemények, ezért alkalmasak csiszolópapír (azaz smirgli) készítésére.

 

Tevékenység: Vizsgáljunk meg különböző csiszolópapírokat! (Pl. 40-est, 60-ast, 80-ast és 100-ast. A számozás a finomságot jelzi. Minél nagyobb a szám, annál apróbb kristályos, azaz finom a papír. A 400-as csiszolópapír már alig különbözik a közönséges géppapírtól.) A kristályok jelenlétét a csillogás árulja el, hiszen a kristály sík lapjai tükrözik a ráeső fényt.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek