bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Krumplifőzelék - term.tud. jegyzet

Krumpli. A krumpli, azaz burgonya dél-amerikai eredetű növény, Pizarro hajósai hozták Európába. Eleinte az emberek idegenkedtek tőle, mint minden szokatlan élelemtől. Szinte erőltetni kellett, hogy főzzenek belőle. Mára az egyik legalapvetőbb élelmiszerünkké vált. Mindkét neve német eredetű. A krumpli a Grund Birne azaz ’földi körte’ kifejezésből származik, a burgonya pedig Burgundia nevét őrzi, mert onnan jött telepesekhez kötötték az elterjesztését.

 

A burgonyafélék családjának több jól ismert tagja van. Termesztett növényeink közül ide tartozik pl. a paprika, a paradicsom, a padlizsán és a dohány is. A petúniát is ebbe a családba soroljuk. A vadon élő növények közül ide tartozik a sövény-növényként ismert, kőfalakon is megélő ördögcérna (Lycium), valamint a csucsor-félék (fekete csucsor, ebszőlő csucsor). A virágjuk nagyon jellegzetes és egymáshoz hasonló is. A burgonyafélék családjába tartozó növények között sok a mérgező. Pl. erdeink talán legmérgezőbb növénye a nadragulya (Atropa belladonna), amelynek hatóanyaga (az atropin) pupillatágító hatású); a beléndek (Hyoscyamus); a csattanó maszlag (Datura), melyet mérgező volta ellenére sok helyen ültetik dísznövényként szép nagy, tölcséres, fehér virágjáért, s mutatós leveléért. A zsidócseresznye (Physalis) vadon is él, de termesztett dísznövény is; a nálunk élő faj mérgező, de van a világon ehető változata is. Maga a burgonya növény minden részében mérgező, kivéve a gumóját. A levele, a bogyó-termése – merthogy a gumó nem termés, hanem módosult szár! – mind-mind veszélyes méreg. De még a gumójából kinövő, zöldülő „csíra” is tartalmaz mérgező anyagokat.

 

A burgonya legveszedelmesebb kártevője, a krumplibogár (vagy más néven: kolorádóbogár), szintén amerikai eredetű faj. Amikor a 19. század vége felé óvatlanul behurcolták Európába, óriási pusztításokat végzett a krumpliföldeken, mert elrágta a növény leveleit. A szigetközi Héderváron szobrot is állítottak a krumplibogárnak. Az 1950-es években katonákat és diákokat is „kivezényeltek” a földekre krumplibogarat szedni. Az elmúlt évtizedekben visszaszorult. Nem a szedegetés hatására, hanem mert valamennyire már beépült a hazai ökológiai rendszerbe; megjelentek a károsítói (baktériumok, mikroszkopikus gombák, élősködő rovarok, madarak), amelyek gyengítik, pusztítják, fogyasztják. Ez a helyzet pl. a burgonyafélék családjába tartozó, fent említett, termesztett növényekkel is. A nagy-léptékű termesztés következtében néhány évszázad alatt már gyakorlatilag megszűnt „behurcolt” jellegük. Ugyanolyan természetes részét képezik a Kárpát-medence élővilágának, ugyanúgy részei az itteni táplálkozási láncoknak, mint az itt őshonos növények.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek