Pestis.(kiűzte a pestist Rómából) A „fekete halál” az emberiség egyik legrettegettebb betegsége. Európában az első járvány 540 táján volt. Ekkor ugyanis a pestis kórokozójával (Yersinia pestis nevű baktérium) megfertőzött házipatkányok özönlötték el földrészünket Ázsia felől. Innentől kezdve mindig ezek a patkányok voltak a kór legfőbb terjesztői, pontosabban a rajtuk élősködő patkánybolhák, amelyek nem azonosak az ember-bolhával, de azért az embert is megcsípik. A középkor rettenetes higiéniai körülményei között mindenhol megélt a vándorpatkány; különösen a szemetes városokban, s ott is különösen a háborúk okozta zűrzavarban. A patkánnyal együtt elszaporodtak a patkánybolhák is, s innen már elég volt egyetlen baktériummal fertőzött patkány, hogy meginduljon, s lavinaszerűen terjedjen a településen a járvány. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fertőzött emberről már cseppfertőzéssel is továbbterjed a kórokozó más emberekre. A legnagyobb európai járvány 1350 táján volt, s öt évig szedte áldozatait. Európától távol még az elmúlt években is volt egy-egy kisebb járvány. Pl. Indiában, Madagaszkáron, Ugandában. A pestis tehát még mindig eleven veszély, még ha sokkalta kisebb is, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ebben a javulásban a fejlődő közegészségügyi állapotokon túl annak a (számunkra) szerencsés folyamatnak is nagy szerepe van, hogy az 1700-as években a szintén Ázsiából érkező vándorpatkány gyakorlatilag kiszorította Európából a házipatkányt, s vele együtt a kórokozót terjesztő patkánybolhát is.