Tetű.(A filoxéra egy tetűféle) A szaknyelv és a köznyelv is sokféle tetvet különböztet meg. A vérszívó tetvek közé kellemetlen emberi élősködők tartoznak, pl. a fejtetű (a hajban), a ruhatetű (a ruhában) és a lapostetű (a nemi szőrzetben). Vannak rágó tetvek is, pl. a tyúktetű, vagy a kutyán-macskán élősködő szőrtetű. Egészen más csoport a levéltetvek, amelyek közé nemcsak az igazi levéltetvek tartoznak, hanem pl. a nyárfák levélnyelén csavarodott gubacsot okozó és a fenyőkön tobozra emlékeztető gubacsot fejlesztő tetvek is. Ide tartozik a filoxéra is, pedig az nem is a leveleken élősködik, hanem a gyökereken. És vannak még pajzstetvek is, köztük a gyümölcsfákat károsító tetvekkel.

Nova-bor. A 19. sz. vége felé pusztító filoxérajárvány elleni megoldás az lett, hogy amerikai, ún. direkt-termő szőlőtövekre oltották a nemes szőlővesszőket. A direkt-termő név azt jelzi, hogy ezekre nincs ráoltva nemes vessző, hanem „direkt” hozza a termést. A levéből noha vagy nova bor lesz. Ez a kifejezés Noé angol nevéből (Noah) ered. A  nova-szőlő gyümölcsnek jó, a bora azonban ártalmas alkaloidákat tartalmaz. Ezért az árusítása szigorúan tilos. Ahol viszont terem, ott meg is isszák a nova-bort, s ez az értelmi szint maradandó csökkenését eredményezi.

Szőlőcukor. A cukornád és a cukorrépa cukra minden szempontból ugyanaz: a szacharóz. A barna cukor is szacharóz (99,9%-ban), de nincs teljesen megtisztítva, ezért maradt benne némi aminosav, rost, mikroelemek stb. Ez ugyan egészséges, de elhanyagolható mennyiségű. A fogyasztása csak divat. Ráadásul a barna cukrot sok üzemben úgy gyártják, hogy a fehér cukorhoz utólag visszakevernek valamennyi melaszt (a cukorgyártás melléktermékét).

Tevékenység: szőlőszem hámozása. Egy szőlőszemet kés hegyével (vagy körömmel) meghámozunk. A szem belseje teljesen egyben marad, annak ellenére, hogy anyagának túlnyomó része víz (amit préseléskor tapasztalhatunk is). (Ugyanezt tapasztaljuk, ha paradicsomot vágunk ketté, pedig annak is sok a leve.)

A jelenség ugyanúgy magyarázható, mint a kocsonya megdermedése: a szól és gél állapot különbségével. A szól ’oldatot’ jelent [a latin solutio (ejtsd: szolúció) szóból]; a gél pedig kocsonyás anyagot (l. még zselé, zselatin!). A szól állapotnak az a lényege, hogy a piciny oldott részecskék „úszkálnak” a vízben. A gél állapot úgy alakul ki, hogy ezek a piciny oldott részecskék olyan sok vízmolekulát kötnek meg a felületükön, hogy előbb-utóbb nem marad szabad víz, amelyben „úszkálhatnának”, s végül lazán összetapadnak egymással. Ezért nem folyik szét még a meghámozott szőlőszem sem.

Szintetikus C-vitamin. Sokan vannak, akik ódzkodnak a patikában kapható kristályos C-vitamintól, mondván, hogy az mesterséges, ezért nem biztos, hogy ugyanúgy hat, mint az „igazi”. Ebben az esetben alaptalan az aggodalmuk. Minthogy ma már ismerjük a természetes C-vitamin molekula szerkezetét, azt pontosan le is tudjuk másolni. A C-vitamin hatása pedig a molekula szerkezetén alapszik. A pontos másolat tehát ugyanúgy hat, mint ha csipkebogyóból vonták volna ki. Természet-azonos anyag, összetételét, finom-szerkezetét és hatását tekintve megegyezik az „eredetivel”. De nem mindig ez a helyzet. A boltokban kapható málna-aroma (vagy más gyümölcsaroma) csak közelítőleg egyezik a málna illatát adó anyaggal. Az erdei málna illatát tucatnyi (vagy akár száz) vegyület együtthatása adja, a bolti aromában azonban ezek közül csak egy van; az, amelyik a legintenzívebb. Ez az egy ugyan természetazonos „másolata” az igazinak, de hiányoznak mellőle a kiegészítő illatanyagok. Ezért a bolti aroma csak hasonlít a természetes gyümölcs illatához.