A levegő páratartalma.(Meglátszik ma a lehelet) Gyakori téli élmény, hogy ha elég hideg van, meglátszik a lehet. A kilehelt levegőben lévő láthatatlan vízgőz (az igazi, légnemű vízgőz láthatatlan!) láthatóvá válik. Ennek az az oka, hogy a leheletben lévő légnemű víz egy része cseppfolyós vízzé válik. Nem megfagy, hanem igen apró folyadékcseppek formájában kicsapódik. A levegő vízmegtartó képessége növekszik a hőmérséklettel. A kilehelt levegő kb. 37 ^oC-os és vízgőzzel (közel) telített; kint azonban lehűl, ezért már nem tud annyi vízgőzt magában tartani. A „fölösleg” pedig folyadékcseppekké alakul. Ezeket látjuk. Amit a felhőből, ködből látunk, az sem légnemű víz. Ha az lenne, nem látnánk. Vagy apró jégkristályokból áll, vagy miniatűr cseppekből.

Régen azt hitték, hogy a bálnák (a fejük tetején lévő nyílásból) vízsugarat lőnek ki. Gyakran ábrázolták is így a bálnákat. Pedig itt is csak arról van szó, mint amikor a mi leheletünk meglátszik. Csakhogy a bálna tüdeje sokszorosa a miénknek, s a hideg égövön a kilélegzett levegő lehűlése is nagyobb mértékű.

Füst.  (Kéményből tekereg a füst)A füst = gázban eloszlatott (diszpergált) szilárd részecskék tömege. Megfelelője a köd = felhő = gázban eloszlatott folyadékcseppek tömege. A füst azért száll fölfelé, mert meleg →kitágul → könnyű (kisebb a sűrűsége).