bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Festéktörténelem - termtud. jegyzet

 

Elszenesedett csontis lehetett az ősember rajzeszköze, hiszen ami elszenesedett, az feketén fog. Mit jelent, hogy „elszenesedett”, „szénné égett”? Az utóbbi kifejezés otthon teljesen helyénvaló, de kémiailag „nem helyes”, hiszen nem égés történik, ha valami „odaég”, hanem a hevítés hatására beinduló bomlás. A szénatomokat tartalmazó szerves anyag (hús, tojás, zöldség) a magas hőmérséklet hatására elkezd egyszerűbb molekulákká bomlani, s végül, amikor már minden más atom (H, O, N, S stb.) eltávozott belőle valamilyen vegyület formájában, csak a C-atomok maradnak ott. Vagyis „elszenesedett”.

 

Tennivaló

Miért fekete az így kapott szén? Tiszta szénből van (azaz lényegében csak C-atomokat tartalmaz) a gyémánt és a grafit. Az előző színtelen, az utóbbi szintén fekete. Tehát amikor valami elszenesedik, grafitféleség képződik. (Nem igazi grafit, csak „-féleség”!) Ezért lehet vele rajzolni. A grafikus művészek vékony hársfacsíkokból kapott rajzszénnel dolgoznak.

 

Készítsünk mesterséges rajzszenet! Ehhez nem kell más, mint egy kémcső meg gyufa vagy hurkapálca.

1) A fát kis darabkákra törjük, s beleszórjuk a kémcső aljába. Jól tömködjük meg, hogy 3-4 cm magasságig tele legyen fadarabkákkal a kémcső.

2) Fogjuk a kémcsövet fogóba! (Ha nincs, egy papírlapot hajtogassunk 8-rétbe. Ezzel a papírcsíkkal körbefogva – s két ujjunkkal a csík két végét összecsippentve – még a forró kémcsövet is nyugodtan foghatjuk.)

3) Tartsuk lángba a kémcső alját úgy, hogy a kémcső kicsit lejtsen, a szája kicsit lefelé álljon. Ne mozgassuk a kémcsövet.

4) Tegyünk a kémcső szája alá valamit, hogy a kátrány oda csöpögjön.

5) Amikor sűrű fehér „füst” áramlik ki a kémcső szájánál, gyufával próbáljuk meggyújtani (de közben továbbra se mozgassuk a kémcsövet). Ezek az éghető gázok a fa hevítés hatására bekövetkező bomlástermékei.

6) Amikor már nem csöpög a kátrány és nem keletkeznek gázok sem, vegyük ki a kémcsövet a lángból, s egy fehér papírlapra (odakocogtatva a kémcső száját) szórjuk ki a kapott faszenet.

7) Próbáljunk a kapott szénnel rajzolni a papírlapra.

 

A freskó lényege, hogy friss vakolatra viszik fel a festéket, így otta mészhidrát a festékkel együtt szilárdul meg. Milyen folyamatok mennek végbe a vakolatban? A választ előrébb kell kezdeni; még a mészégetésnél. A mész – azaz mészkő – kémiailag kalcium-karbonát: CaCO3. Mészégetéskor  (amely kémiailag nem égés – hiszen a mészkő nem éghető – hanem bomlás) ez elbomlik kalcium-oxidra és szén-dioxidra: CaCO3 → CaO + CO2 . A kalcium-oxid hagyományos neve: égetett mész. Amikor a meszet (pontosabban égetett meszet) oltják, vizet adnak hozzá: CaO + H2O → Ca(OH)2 . Amit kaptunk, az az oltott mész (azaz mész-hidrát). Ezt keverik el homokkal, s így kapják a maltert (habarcsot), amivel vakolják a csupasz falat. Az oltott mész a levegő szén-dioxidjával szép lassan reagál, s visszakapjuk a meszet (mészkövet): Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O. A keletkező víz miatt „izzad” a friss vakolat. A történet tehát körfolyamat: a mészkőből égetett és oltott meszen keresztül ismét mészkő lesz.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek