A vámpír szívja a vért. A ma nagyon divatos vámpírtörténetekben eltorzult lelkű emberek a vámpírok. De a biológia is ismer vérszívó élőlényeket, azaz „vámpírokat”.

A neve miatt hírhedt vámpír (egy Közép- és Dél-Amerika trópusi és szub-trópusi tájain élő denevér) teljesen ártalmatlan jószág; csak kicsi rovarokat fogyaszt és a gyümölcsök nedveit nyalogatja.

Vannak viszont ugyanott olyan denevérek is, amelyek tényleg szívogatják állatok vérét. Legelterjedtebb közülük a rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus). Ez kicsi, mindössze 8 centiméteres és 30 gramm tömegű állat. Éjjel aktív. Tápláléka tehenek, lovak, disznók, tyúkok vére. „Áldozatát” a nyakán, farán vagy lábán harapja meg borotvaéles fogaival, majd nyelvével szívogatja a szivárgó vért. A foga annyira éles, s olyan kicsi sebet ejt, hogy a megharapott állat néha föl sem ébred a harapásra. A nyála enyhe érzéstelenítőt is tartalmaz, s azon kívül alvadásgátló enzimet (drakulin-t), így a sebből hosszan szivárog a vér. A farmerek nem  is annyira a jószág legyengítése miatt üldözik ezt a denevért, hanem mert veszettséget terjeszthet a harapásával.