Ha 40 méter mélyre mennek a búvárok, már túlnyomásos levegőt kell beszívniuk, hiszen a  rájuk nehezedő víznyomás is nagy. De mekkora? Nézzük először a légnyomást! Ezt hivatalosan pascal-ban (Pa) és ennek többszöröseiben adják meg, de a köznapi életben inkább az atmoszféra (atm) és a bar használatos. A két utóbbi között van ugyan elvi különbség, de számértékben majdnem megegyeznek. Körülöttünk – átlagosan és kerekítve – 1 atm, vagyis 1 bar a légnyomás. Ezt a felettünk lévő levegőréteg súlya okozza. Ha fölmegyünk a Himalája csúcsára, már közel 10 km-rel „vékonyabb” a felettünk lévő levegőréteg, ezért a légnyomás is lényegesen kisebb (0,34 atm).

Levegőből több tíz km-nyi kell egy atm nyomáshoz. A víz sokkal nehezebb anyag, ezért abból (kerekítve) 10 m-nak van egy bar nyomása. Ha tehát a búvár fölött 40 m vízoszlop van, annak már 4 bar nyomása van. Ennyi nehezedne a búvár mellkasára, ha a víz fölött nem volna levegő. De annak is van nyomása, így ebben a helyzetben a búvárra nehezedő nyomás összesen 5 bar. A gázpalackjában lévő levegőnek tehát ugyanekkorának kell lennie, különben csak nagy erőlködések árán tudna levegőt beszívni.

Amikor egy autós a benzinkútnál ellenőrzi a kerekekben lévő nyomást, például 2,3 bar-ra állítja be. Ez azonban nem a kerekekben lévő tényleges légnyomás, hanem a kinti – azaz 1 bar nyomású – levegőhöz képesti túlnyomás. Valójában a kerekekben ilyenkor 3,3 bar a nyomás. Hiszen egy teljesen leeresztett kerékben is van 1 bar légnyomás (mint mindenhol, ami szabad összeköttetésben van a kinti levegővel).