FÉNYSZÓRÓ
Szabó Attila | Török Eszter

Hajnali lidérc

Hol a fény szórja, hol a szél tolja,

hol a hold küldi lila fátyolba,

hol a fülemüle éneke hívja.

 

Buja ág rejti, ima rebbenti,

hol aludt éjjel, soha nem sejti –

csak a fekete patak vize tudja.

 

Füle bojtorján, szeme tollfoszlány,

fara nádszoknya, ül az ég bojtján –

dala kikeleti harci fuvallat.

 

Leül ágyadra vagy a válladra, 

lobogó fényt rajzol a paplanra –

parazsa a hajadat is összekuszálja.