Egy autóban sokféle lámpa van: fényszóró, tompított, helyzetjelző, utastér-világítás, féklámpa, index. Ezek közül a fényszóró világít legmesszebbre és legerősebben. Erős fénye miatt fontos pontosan beállítani, hogy a kocsi előtt lévő útszakaszt minél jobban bevilágítsa, de a szembe jövő autók vezetőit ne vakítsa el.

 

Vajon miért hívják ezt a lámpát fényszórónak, amikor nem is szórja a fényt? A csillagszóró például valóban szerteszét szórja a szikrákat; s amikor télen sóval szórják az utakat, ügyelnek, hogy minél jobban eloszlassák a felületen a sószemcséket. A szórás tehát általában „szétterítés”. Ugyanakkor a festékszóró pisztolyokból és palackokból spriccelő festékkel akár egyenes vonalakat is húzhatunk.

 

Akár szór a fényszóró, akár nem, a lényege, hogy a benne lévő égőből minden irányba kiinduló fénysugarakat nagyjából egy irányba tereli. Ebben az égő mögött és körül elhelyezett tükröző felületek segítenek. 

 

A fényszóró tehát igazából „fényterelő”. A fényszórót gyakran reflektornak is mondják. Ez latin eredetű szó. A flecto (ejtsd: flekto) latin ige azt jelenti, hogy ’hajlít, irányít, valahova fordít’. A re-flektor jelentése ’visszafordít, visszahajlít, visszafelé irányít”. A szó tehát pontosan leírja, hogy mi történik: a fényszóró tükörfelülete visszaveri, visszafelé irányítja a ráeső fénysugarakat.

 

Bizonyára láttatok már olyan lézeres fénymutatót, amely – többnyire piros színnel – egészen vékony fénysugarat „lő” ki, akár távoli kis pontra is. (Vigyázat! Senkinek nem szabad a szemébe világítani vele, mert a lézerfény maradandó szemkárosodást okozhat!) A lézerfény különleges fény. Úgy viszonylik a közönséges fényhez, mint a menetelő katonák lépése a vonuló tömeg lépéseihez. A katonák egyszerre lépnek, a tömeg tagjai nem. A fény olyan rezgés, amelynek iszonyúan gyors ritmusa van. Mintha másodpercenként tízmilliószor tízmillió lépést kellene tennünk. A lézerfényben a fénysugarak, mint az együtt menetelő katonák, egyszerre rezegnek ebben a hihetetlen gyors ritmusban, a közönséges fényben összevissza. A lézerfény ezért sokkal jobban „terelhető” vékony nyalábba, mint a közönséges fény.

 

(A folytatás a nyári számban olvasható)