Talán valamennyi, idegen nyelvből átvett kifejezés közül a legtöbbet használjuk. Az sms-ek megjelenése óta különösen gyakran, mert gyors, egyszerű és félreérthetetlen válasz egy kérdésre. Kipróbálhatod magad is: tudakold meg otthon és az iskolában, voltaképpen mit jelent ez a betűszó, bizonyára habozás nélkül mindenki rávágja, hogy „minden rendben“ vagy „jól van“ vagy „így igaz“. Nyilvánvaló, hogy egy állításnak, egy tervezett programnak, egy feladat elvállalásának tömör jóváhagyása. Olyan, mint egy határozott bólintás. 

 

Állítólag angol eredetű – van ugyan, aki a görögből, más a németből származtatja –, de hogy melyik két angol szó kezdőbetűje, arról megoszlanak a vélemények. Sokan úgy tartják, a minden rendben jelentésű all correct (ejtsd: ól korrekt) kifejezés ejtés szerinti rövidítése. Csakhogy az első szót hosszú ‚ó’-val ejtjük, s különben is túlságosan körülményes a magyarázat, éppen a tömörség és egyszerűség hiányzik belőle – mondhatni nem OK. 

 

A leírt szövegek – a magánhasználatúak és a hivatalos nyilatkozatok is – gyakran többféleképpen kifordíthatók és értelmezhetők. Csakhogy a „többféleség“ jelenthet játékosságot, árnyalatos gazdagságot, de lehet a kétszínűség vagy az elhallgatás eszköze is. 

 

Az ókori görög jóshelyen, a Zeusznak emelt dodonai szentélyben általában nehezen megfejthető, szándékosan homályos választ kaptak az oda zarándoklók. „Dodonai válasz“-t manapság akkor emlegetünk, amikor érezzük: a megnyilatkozó kerülné az egyértelműséget. Nem tud vagy inkább nem akar, nem mer színt vallani. Fél a számonkérhetőségtől, nyíltsága következményeitől. A társadalom demokratikus szintjét, a szabadságfokot jelzi, sőt, pontosan méri, hogy az állampolgárok mennyire érzik szükségesnek a homályos beszédet. Mennyire kell rejtőzködni.

 

Hallottad már, hogy egy gyerek „rossz fát tesz a tűzre“? A szólás onnan ered, hogy a régi parasztházak konyhájában nyílt tűzhelyen főztek, s például a nedves, „rossz“ fa használata rettentő füstöt okozott. Mikszáth Kálmán is közmondásként írja: „Rossz fát tett a tűzre, s most mindennap szemébe megy a füstje”. Ha tehát valaki „rossz fát tesz a tűzre“, azaz valami csínyt követ el, gyakran próbál sunnyogni. A hazugságnak, a füllentésnek, a csúsztatásnak rengeteg változatát megfigyelheted, persze a zavaros szövegelést is sokféleképpen lehet előadni. Például cidrizve, ügyetlenül bakizgatva vagy szemtelen magabiztossággal. 

 

 

 

(A folytatás az őszi számban olvasható)